Csen Csunak a Lancelot című egészségügyi szaklapban megjelent, a környezetvédelmi minisztériumban dolgozó három szerzőtársával együtt jegyzett írása szerint a kelet-ázsiai országban évente mintegy 350-500 ezer ember életét rövidíti meg a levegő szennyezettsége. A 2007 és 2013 között egészségügyi miniszterként szolgált, számos kínai és nemzetközi díjat jegyző Csen és kollégái tanulmányukban ennek okaként az ipari létesítmények és az utakon közlekedő gépjárművek károsanyag-kibocsátását, valamint a szén égetését nevezik meg. A probléma kezelése nem könnyű feladat, mivel a szennyezés számos forrásból származik, melyek ráadásul egy adott régión vagy városon belül földrajzilag is távol esnek egymástól – írják a szakemberek. Amennyiben a kínai kormány kezelni tudná a problémát, évente 200 ezerrel kevesebben halnának meg idejekorán – becsülik a kutatók.
Elsősorban a dohányzásnak és a légszennyezésnek tulajdoníthatóan meredeken nő a tüdőrákos betegek aránya Kínában, 2025-re az egymillió főt is elérheti a számuk – írja a Csinghua Zsipao című napilap.
Első ízben minősítette rákkeltőnek a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége.
Egy korábbi, szintén a Lancelot szaklapban megjelent tanulmány ennél is pesszimistább, mondván, a finom porszemcsék, vagyis a 2,5 mikrométer átmérőjűnél is kisebb szennyezők (PM2,5) belélegzése csak 2010-ben 1,2 millió ember idő előtti halálához járult hozzá. Csen és társai szerint viszont a korábbi tanulmány túlbecsüli a szennyezés hatásait, s ilyen magas értéket csak a legrosszabb esetben érne el az áldozatok száma.
A 21cbh.com-nak nyilatkozó korábbi szerző azonban álláspontját védve úgy érvelt: a 2012-es tanulmány a most megjelentnél pontosabb, ugyanis utóbbi nem veszi figyelembe a PM2,5 hatásait, csak az annál nagyobb (PM10) szennyezőanyagok egészségre gyakorolt hatását vizsgálja.
A légszennyezés kezelése a kínai kormány prioritásai között szerepel, annak kezelésére szeptember közepén átfogó, minden korábbinál szigorúbb kezelési tervet tettek közzé. A 84 pontos rendelkezés célja a hagyományos energiaforrások visszaszorítása, az autók számának csökkentése, a vas- és acéltermelés kapacitásainak megvágása, a környezetszennyezők szigorúbb büntetése. A helyzet kezelése hosszú távú kihívásnak ígérkezik: a cselekvési terv következetes véghezvitele esetén is legalább tíz évet vesz igénybe – vélik a kínai sajtóban nyilatkozó szakértők.
