Ezt teheti az elviselhetetlen fájdalom ellen

A vesekő olykor elviselhetetlen, erős fájdalommal jár. Előzzük meg így!

A vesegörcsök a lakosság 5-15 százalékát, többnyire a férfiakat érinti, a kő kialakulásának többféle oka lehet. A vesekőbetegség általában csak az egyik vesét érinti – bár ritkán előfordul kétoldali vesekő is. Kialakulását rohamokban jelentkező, erős – néha hasmenéssel és hányással járó – görcsös fájdalom jelzi az egyik oldalon, majd ez lefelé sugárzik a lágyékba, hólyagba, a combbelsőbe, a hát felé, esetleg a húgycsőbe. A rohamok közben vizelési inger léphet fel, és a vizelet véres lehet. A görcsroham alatt fájdalomcsillapítók, görcsoldók használata is szükségessé válhat.

A vesekőképződésnek többféle oka lehet, például a túlkoncentrált vizelet, a mellékpajzsmirigy túlműködés, az A-vitamin-hiány, étrendi okok, illetve a vizelet vegyhatása. Akkor alakulhat ki vesekő, ha a vizelet kőképző sókkal túltelített, vagy ha hiányoznak a vizeletből a kőképzést gátló anyagok. Továbbá vesekőképződést okozhatnak a húgyutak rendellenességei is (szűkületek, fertőzések, sérülés utáni állapotok, veleszületett rendellenességek), amelyek megoldása orvosi feladat. Egyesek – nem ismert ok miatt – különösen hajlamosak lehetnek a vesekőképződésre.

A kövek mintegy 80 százalékban kalciumból állnak, a további részeit pedig egyéb anyagok – húgysav, cisztin és struvit – teszik ki. A struvitköveket fertőzéses köveknek is nevezik – magnézium, ammónium és foszfát alkotják –, mert csak a fertőzött vizeletben alakulnak ki.

A vesekövek mérete a szemmel nem láthatótól a két-három centisig, vagy az annál is jóval nagyobb méretűig változhat – akár teljesen kitölthetik a vesemedencét és a vesekelyheket.

A kalcium, a húgysav és a cisztin szintjét, valamint egyéb kőképző anyagok mennyiségét mérik 24 órás vizeletgyűjtésből származó mintából és vérmintából. A kalcium- és a struvitkövek a has röntgenvizsgálatával kimutathatók.

Amíg korábban sebészeti úton távolították el a nagyobb veseköveket, ma már azok természetes úton történő távozását ultrahangos kőzúzással segítik elő. A kilökődött követ érdemes elemzésnek alávetni. Például a húgyúti fertőzésre utaló struvitkő esetén az orvos antibiotikumot ír fel. Érdekes, hogy egy embernek mindig csak egy típusú köve lehet, ezért az esetleges újraképződésnél már nagy biztonsággal lehet tudni, milyen fajta az újonnan képződött vesekő.

Ha az ultrahangos eljárás nem tűnik járható útnak – például nagyobb kövek esetében –, a műtéti megoldás jöhet szóba. A sebészeti beavatkozás úgy történik, hogy – a beteg altatása mellett – egy műszert, úgynevezett ureteroszkópot bevezetnek a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül. Amikor a követ eltávolítják, általában egy kis műanyag csövet bent hagynak pár napig, hogy a vesékből elvezessék a folyadékot. Néhány követ úgy távolítanak el, hogy a vese fölött egy kis vágást végeznek, és az ureteroszkópot egyenesen a vesébe vezetik, hogy a köveket eltávolíthassák. Előfordulhat, hogy ezt meg kell ismételni. Az esetek felében olyan sebészeti beavatkozásra van szükség, amelynek során a vágáson keresztül távolítják el a köveket.

Azok esetében, akiknek már volt a múltban vesekövük, életmódváltás nélkül akár egy-két éven belül újraképződhetnek a kövek. A betegek felénél 5-10 éven belül, kétharmaduknál pedig az életük során ismételten kialakulhat a vesekő.

A vesekövek károsíthatják a vesét. Elsősorban a kő elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függ, hogy a károsodás bekövetkezik-e. Ahhoz, hogy elkerüljük, vagy minél kisebbre csökkentsük a vesekárosodás esélyét, nagyon fontos, hogy a köveket időben eltávolíttassuk és az újabb kövek keletkezését életmódváltással igyekezzünk megakadályozni.

A kőképződést elsősorban az elegendő mennyiségű, rendszeres folyadékbevitellel lehet megelőzni. Felnőtteknek a napi két-három liter folyadék – elsősorban nátriumszegény ásványvíz, esetleg gyógytea – javallott. A vizelet színének figyelése jó módja annak, hogy megállapítsuk, elég vizet iszunk-e, ugyanis ha a vizelet sötét és sárga színű, akkor többet kell innunk. Az egészséges vizeletnek halványnak, majdnem színtelennek kell lennie. Persze a reggeli vizelet mindig sötétebb – hiszen ekkor sűrű –, de ezután egész nap világosnak kell lennie.

Testmozgás közben a kisebb kövek feloldódhatnak, és spontán kimosódhatnak a szervezetünkből. Fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget, mivel így A-vitaminnal és béta-karotinnal látjuk el szervezetünket, melyek védenek a kőképződéssel szemben. Ugyanakkor az alkohol és egyes élelmiszerek – például a kolbász és általában a húsfélék, sajt, hal stb. – fogyasztását ajánlatos visszafogni. Az oxalátokban gazdag ételek – kakaó, dió, bors, rebarbara, spenót, paradicsom stb. – viszont kerülendők, hasonlóan a nehéz, túl zsíros ételekhez.

A vesebetegségekkel kapcsolatban hasonló cikkeket olvashat a Nemzeti Vese Program honlapján.