Jó, hogy annyira szeretjük? Kilenc tény a húsról

Sokat fogyasztunk, szinte mindennap, de nem tudunk eleget róla. Fehéret vagy vöröset? Tényleg a hal a nyerő?

Míg a nők 600 gramm húst esznek átlagosan egy héten, addig a férfiak egy kilogrammnál is többet, vagyis majdnem kétszer annyit – állapította meg a német táplálkozástudományi társaság jelentése. Ez az érték igen nagy, pláne annak fényében, hogy hetente 300-600 gramm hús fogyasztását ajánlják a táplálkozási szakértők, vagyis ezt az értéket a férfiak messze „túleszik”. A nők esetében sem olyan rózsás a helyzet, a szebbik nem képviselői a felső határt súrolják ugyanis.

A Központi Statisztikai Hivatal 2012-ben publikált adatai szerint (Az élelmiszer-fogyasztás alakulása 2010.) a magyarok évente fejenként 56,7 kilogramm húst esznek meg, ami azt jelenti, hogy hetente kicsit többet, mint egy kilót. Ez a szám szintén igen magas, pláne ha azt vesszük, hogy a sokkal egészségesebb halból mindössze 3,5 kilogramm fogyott fejenként egy év alatt átlagosan. Sertéshúsból fogyott a legtöbb, 25,3 kilogramm, míg baromfiból 24,6 kg, belsőségekből 2,7 kg, marhából és borjúból 2,5 kg, egyéb húsokból pedig 1,6 kg.

Vegán trend ide vagy oda, a fenti statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a németek és a magyarok is szeretik a húst. Az esetek 90 százalékában mindennap kerül az asztalra hús. Talán ez mégsem olyan rossz, mint elsőre gondolnánk?

A Focus.de kilenc tényt szedett össze a húsról, íme a lista:

Azt, hogy a baromfihús egészségesebb lenne, mint a marha-, vagy a disznóhús, igazából nem állíthatjuk, bár a vörös húsok általában több zsírt tartalmaznak, de nagyobb mennyiségben van bennük ásványi anyag (vas) és vitamin is. A fehér hús viszont könnyebben emészthető (a húsfogyasztás rákbetegségekkel való összefüggéséről később).

Úgy tűnik, igen, de csak abban az esetben, ha változatosan étkeznek. Sok vegetáriánus csak a hústól és a haltól tartózkodik, de tejtermékeket és tojást eszik. Ezenkívül ha gyakran esznek teljes kiőrlésű és szójatermékeket vagy hüvelyeseket, akkor elegendő fehérjét juttatnak a szervezetükbe. A vaspótlást a magas vastartalmú zöldségekkel és gyümölcsökkel tudják megoldani.

Egy londoni tanulmány 12 évig tartó vizsgálat során hasonlította össze a húst is fogyasztók és a vegetáriánusok egészségét. Az eredmény: azoknak, akik húsmentesen táplálkoztak, jóval alacsonyabb volt a vérnyomásuk és a vérzsírszintjük, valamint a testsúlyuk is. Továbbá negyven százalékkal csökkent a vegetáriánusok esetében a daganatos halálozási arány.

Egy újabb tanulmány szerint, amit 73 308 ember bevonásával végeztek, a vegetáriánusok halálozási arányához képest 12 százalékkal rosszabb a húsevőké. Ezt a kutatás vezetői nem feltétlenül a húsmentesség számlájára írják, hanem annak tulajdonítják, hogy a vegetáriánusok jóval képzettebbek, ami az egészségtudatosságot illeti, valamint jóval kevesebbet dohányoznak, és jóval kevesebb alkoholt is isznak.

Egyes tanulmányok szerint a két hús között – ami a minőséget illeti – nincs túl nagy különbség, de vannak olyan megközelítések és hosszú távon végzett kísérletek, amelyek azt bizonyítják, hogy a biohús kétszer annyi omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint a nem bio. A legelőn tartott állatok bio húsa márványosabb, mint a pajtában tartott társaiké.

A több mint félmillió emberen végzett kísérlet azt mutatja, hogy a vörös húsok (sertés, marha, borjú, bárány) – a magyarok sertéshúsból esznek a legtöbbet – növeli a bélrák kockázatát. Az EPIC-Oxford megállapította, hogy a napi 100 gramm vörös hús fogyasztása 49 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát, ezt az eredményt egy félmillió emberen végzett amerikai kutatás is megerősítette.

Ez attól függ, hogy milyen típusú, és mennyit eszünk belőle. Hetente egyszer-kétszer bordaszeletet enni egészségesebb, mint zsíros heringet. A halak gazdagok telítetlen omega-3 zsírsavakban, amelyek jótékony hatással bírnak a szív- és érrendszerre, a húsok viszont biztosítják a szervezet számára nélkülözhetetlen B-vitaminokat. Már kimutatták, hogy a rendszeres halfogyasztás felére csökkentette a rák kockázatát. Az a jó, ha változatosan esszük mindegyiket.

A nagymama titkos tippje: az erőleves, a húsleves és társai. A hús valóban sok energiát ad, de a nagymama húslevese akkor vált erőlevessé, amikor nem került mindennap hús az asztalra, és kuriózumnak számított. Egy banán is jókora energiát adhat.

Ettől szerencsére nem kell félni, viszonylag szigorúak ugyanis a szabályozások.

A magas fehérjetartalmú étrend korlátozza az éhségérzetet, jóval később leszünk éhesek, mint például a szénhidráttól. Ugyanez a hatás más fehérjében gazdag ételek (szója, hüvelyesek) esetében is fennáll.

Nem feltétlenül, ha ragaszkodunk néhány szabályhoz. A grillezés akkor problémás, amikor a zsír vagy a pác a tűzbe csöpög, ezáltal policiklikus aromás szénhidrogének keletkeznek. Sok esetben rákkeltő lehet a grillező rácsán sütött hús is, de ezt kikerülhetjük, ha alumíniumtálcán sütünk. A faszén és a brikett jobb, mint a papír vagy a fa, mert nem füstöl.