„Megdöbbentő: megérinthetjük a császár életét a legszemélyesebb, legintimebb tárgyai révén” – mondta Jean-Pierre Osenat becsüs, a Fontainebleau-ban március 23-án tartandó árverés szervezője. Napóleon Szent Ilona-szigeti fogságának és 1821. május 5-ei halálának emlékeit Achille Archambault (1792–1858) vitte vissza Franciaországba, aki elkísérte a császárt száműzetésébe, ahol végül az inasa lett.
Az árverésen szereplő tárgyak napjainkig Archambault leszármazottainak tulajdonában voltak. „Egy faládában őrizték egy korzikai kis faluban” – mondta el Jean-Pierre Osenat. Az árverés legértékesebb darabja az a batiszt ing, amelyet Napóleon 1821. május 4-én, egy nappal a halála előtt viselt, értékét 30 ezer és 40 ezer euró közé (9-12 millió forint) becsülik. A híres N betű van ráhímezve.
Az Osenat aukciósház tájékoztatása szerint az ingen található barnás elszíneződések és a nyakkivágásnál látható nyom, feltehetően izzadságfolt a beteg szenvedéséről tanúskodhatnak. Az ing oldalához Archambault kézzel írott jegyzetét varrták. „Ez kétségkívül az az ing, amelyet Napóleon akkor viselt, amikor utolsó szavait – »Franciaország! Fiam! Hadsereg!« – május 5-ére virradó éjszaka kiejtette” – mondta Jean-Pierre Osenat.
Napóleon utolsó ingének ujjai, amelyet a halála pillanatában, május 5-én délután viselt, szintén a kalapács alá kerülő emlékek között szerepel, értéküket 8 és 10 ezer euró (2-3 millió forint) közé becsülik.
Archambault megőrizte a batiszttépéseket is – feltehetően egy ingből vágták ki őket –, amelyeket az egykori császár betegsége idején használtak. 1821. április 21-étől Napóleon állandóan lázas volt, emiatt izzadt, hallucinációi és delíriumos rohamai voltak. Május 3-án a tünetek súlyosbodtak. Ezekkel a batisztcsíkokkal törölgethették vagy frissíthették fel a homlokát a császárság történelmi emlékeire szakosodott árverési ház szerint. A 16 centiméter széles csíkok becsült értéke 3000-5000 euró (900 ezer-1,5 millió forint).
Napóleonnak a száműzetés idejéből származó tárgyai közül elárvereznek még két zsebkendőt, egy papírvágó kést és egy elefántcsontvégű sétapálcát, amelyet Archambault szerint sétáihoz használt.
Achille Archambault „a leghívebb a hűségesek között”, aki Napóleon mellett maradt haláltusájáig. Ő tartotta az elhunyt fejét a halotti maszk elkészítése közben is – hangsúlyozta Jean-Pierre Ocenat. A volt uralkodó nem feledkezett meg a végrendeletében Archambault-ról, 50 ezer frankot hagyott rá.
A márciusi árverésre bocsátott tárgyak soha nem kerültek ki a család tulajdonából. Achille Archambault gyűjteményét 1921-ben bemutatták a Párizs mellett Malmaison kastélyában. 1924-ben egy részük a Drouot árverési háznál kalapács alá került, több darabot a malmaisoni múzeum vásárolt meg, egyebek között a Napóleon által május 5-én reggel viselt inget.
Az 1815. június 18-ai waterlooi vereség után Napóleont az afrikai partoktól több mint 1800 kilométerre fekvő Szent Ilona-szigetére száműzték, ott élt 51 éves korában bekövetkezett haláláig.
