Hazánkban évente mintegy ezer új limfómás megbetegedést fedeznek fel. A betegség krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulnak. Ez a kór azok közé a tumoros megbetegedések közé tartozik, amelyekről az emberek rendkívül keveset tudnak. Pedig oda kell figyelni rá, mert a limfómák előfordulási gyakorisága világviszonylatban és hazánkban is emelkedett, és a korán felfedezett betegség könnyebben és teljesen meggyógyítható.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, de más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet. Eleinte semmilyen panaszt nem okoz, de kezdettől láz, fogyás vagy egyéb panaszok kísérhetik.
A limfómák egyik fajtája a Hodgkin-kór, amely ritka betegség; minden életkorban előfordul, fiatal felnőttek és idősebbek közt gyakoribb, középkorúaknál ritkább. A többi, úgynevezett nem Hodgkin típusú limfómák több mint 30 típusát ismerjük. Nem-Hodgkin limfóma bármely életkorban előfordulhat, de idős emberekben minden típusa gyakoribb. Az átlagéletkor a diagnózis idején 65 év. A férfiak körében valamivel gyakoribb, mint a nőknél.
Kiváltó oka a legtöbb esetben kideríthetetlen. Vannak ugyan kockázati tényezői, így bizonyos vírusfertőzések (elsősorban a HIV), szervátültetés után és bizonyos gyógyszerek alkalmazását követően is gyakoribbak, de ezek csak az esetek töredékében felelősek a betegségért. Fontos tudnunk, hogy a non-Hodgkin limfóma nem a beteg hibájából fejlődik ki. Nem örökletes betegség, az érintettek hozzátartozói sincsenek nagyobb limfóma-veszélynek kitéve, mint bármely más ember.
A non-Hodgkin limfóma legjellemzőbb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, mely a nyakon, a hónaljakban vagy a lágyék területén, de legtöbbször más testtájékon is jelentkezik. Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolni, hiszen a különféle fertőzések következtében is sokkal gyakrabban duzzadnak meg a nyirokcsomók, mint limfóma miatt. Ha a duzzanat nyilvánvaló helyi ok nélkül nagyobb, két hét után is makacsul tartja magát, vagy még nagyobb lesz, akkor is, ha fájdalmatlan, feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
Tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan” láz, az olyan erős éjszakai izzadás, melytől átázhat a hálóruha és az ágynemű, az akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés lehetnek a beteg panaszai. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, mellűri limfóma köhögést, nehéz légzést okozhat.
A non-Hodgkin limfóma kezelés nélkül lassan, vagy gyorsan növekszik. Előbbi, az indolens non-Hodgkin limfóma lassan halad előre. Kezdetben nem okoz tüneteket, és jó ideig rejtve maradhat. Sok esetben a felfedezésük a véletlenen múlik, például vérvizsgálat, vagy mellkasi röntgen mutat valami kórosat, amit tovább vizsgálva derül ki, hogy a betegnek limfómája van. Sokan a diagnózis megállapítása után hónapokig, vagy akár évekig nem igényelnek kezelést. Amikor pedig szükségessé válik a terápia, az összezsugorítja, sőt akár el is tüntetheti a daganatot – tünetmentességet eredményezve. Ugyanakkor a limfómának ennél a vállfajánál a betegség gyakran kiújul, és további kezelés válik szükségessé.
Az agresszív non-Hodgkin limfóma gyorsan halad előre. Az indolens változathoz képest gyakrabban és korán okoz tüneteket, rendszerint azonnal kezelni kell. Az ‘agresszív’ szó félelmetesen hangzik, de ezek a limfómák igen jól reagálnak a kezelésre és nagyobb valószínűséggel gyógyíthatók meg, mint az indolens non-Hodgkin limfómák.
A limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek. A gyógyulás sikere érdekében azonban nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb eljussanak az ország valamelyik haematológiai centrumába.
Hasonló cikkeket olvashat a Magyar Rákellenes Liga honlapján.
