Hogyan űzték el a telet a farsanggal?

Hazánkba a németeken keresztül jutott el, téltemető funkciója mellett párválasztási időszak is volt a farsang.

Itt a farsang, a télbúcsúztató mulatságok ideje. Hazánkban a farsang vízkereszttől egészen a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz húshagyó keddig tart. Maga a zenés, lármás felvonulás – a lakomák és táncos mulatságok mellett – a tél gonosz szellemeit hivatott elűzni a hideggel együtt.

A fagyos hónapok utolsó heteiben, amikor még rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, az emberek maszkokban, maskarákban vonultak fel zajt csapva, hogy a gonosz ártó szellemeket elűzzék. A felvonulás mellett menyecskének öltöztetett bábukat is égettek.

A farsang nem kötődik vallási hagyományhoz, hazánkban a középkorban a bevándorló németek által honosodott meg, a városi polgárság, a falusiak és a királyhoz közeli nemesség soraiban egyaránt. Ez az időszak párválasztási és esküvői szezon is volt egyben, hiszen a böjt ideje alatt nem lehetett házasodni, tavasszal pedig a mezőgazdasági munkálatok miatt nem volt rá idő.

A falvakban a legények szervezték a farsangi bálokat, ami ideális terepe volt a jegyesválasztásnak. Az eladósorban lévő leányok bokrétát adtak a kiszemelt fiúknak, akik a farsang végén egyfajta nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A mulatozást „batyus bál” alapon tartották, azaz mindenki vitte az ételt és az italt a mulatságba, a zenészeket pedig közösen fizették ki. Ezen lakomák során elterjedt volt a húsvét előtti böjtöt idéző savanyú cibereleves (többnyire korpából) és a farsangi fánk.

A farsang csúcspontja a karnevál, ami itthon a „farsang farka” elnevezést kapta. Ez a farsang végét jelző farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rió, Velence), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Egyes falvakban lányruhába öltöztetett szalmabábut énekelve vittek végig a településen, amelyet annak határában vízbe vagy tűzre dobtak. Ez volt a „kiszézés”.  A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megtestesítője volt.

A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot nyugodtan elfogyaszthassák. Ide vezethető vissza a mostanában újra divatos Torkos csütörtök is.

Nagy-Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást – Pancake Day – rendeznek, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.

A mediterráneumban is várják a téltemetést: Olaszországban a klasszikus velencei karnevál mellett szinte minden városban tartanak maszkos felvonulásokat, ahogyan több spanyol nagyvárosban, így Madridban, Sevillában is. A dél-amerikai országokban, ahol ilyenkor van a legmelegebb, ekkor kezdődnek a hatalmas karneválok, amelyek közül a brazil riói felvonulás a legismertebb.