Böjt és böjt között is óriási különbség lehet, nem mindegy ugyanis, hogy hány napig és hogyan vonunk el táplálékot a szervezetünktől. A legismertebbek a vallási böjtök, jelenleg a keresztények negyvennapos nagyböjti időszakát éljük. A szakértő szerint ilyenkor nem fogyasztanak húst, kerülik az alkoholt, az édességet, kávét, és vannak, akik felhagynak a dohányzással is. Egy ilyen jellegű böjttel dietetikusként is egyet lehet érteni, hiszen negyven nap nem elegendő idő arra, hogy tápanyaghiányok alakuljanak ki, sőt, ez inkább egy egészségtudatosabb táplálkozás felé irányíthatja az embereket. Dr. Pálfi Erzsébetet, a Semmelweis Egyetem Alkalmazott Egészségtudományi Kar dietetikai és táplálkozástudományi tanszékének adjunktusát kérdeztük az egészséges böjtről.
A vallási böjtöket időseknek, gyerekeknek és betegségben szenvedőknek nem kötelező betartani, és dr. Pálfi Erzsébet szerint esetükben nem is ajánlott egyetlen formája sem. A manapság népszerű léböjt daganatos betegeknek például kifejezetten káros. A betegek ilyenkor napi négy-öt liter friss gyümölcs- és zöldséglevet és különböző gyógyteákat isznak, ami tovább növeli az alultápláltságukat. Az orvostudomány semmiképp sem támogatja a léböjtkúrákat rákos betegeknél, mivel ilyenkor nincs meg az elegendő, a szervezet számára minimális tápanyagbevitel sem – mondja dr. Pálfi.
A vallási böjtölés során nem esznek húst, de fogyasztanak tejet, tejterméket és tojást is, így a szervezet hozzájut a működéséhez szükséges állati eredetű fehérjékhez. Ilyenkor főleg teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek és magvak alkotják a mindennapi táplálékot. Dr. Pálfi Erzsébet szerint a meghatározott idejű, negyvennapos böjt előnye, hogy ilyen rövid idő alatt nem alakulhat ki tápanyaghiány, mivel csak egy-egy élelmiszercsoportot zárnak ki. Továbbá kezdete lehet egy hosszú távú egészségesebb életmódnak is. A szakértő szerint huzamosabb ideig azonban semmiképp sem szabad böjtölni, mert annak káros következményei lehetnek.
A böjt nem függ össze a télen felhalmozódott méreganyagokkal, dr. Pálfi szerint ugyanis egy egészséges ember esetében a tüdő, a máj és bélrendszer folyamatosan és megfelelő mértékben méregteleníti a szervezetet. A tavaszi böjtölés céljának tehát nem érdemes a méregtelenítést meghatározni. Ehelyett ebben az időszakban érdemes kicsit elcsendesedni, egy lassabb ritmusra váltani, magunkba nézni és a testünk mellett a lelkünkre is odafigyelni. A kevesebb táplálékbevitel miatt várható testsúlycsökkenés, de fontos, hogy a böjtölést ne keverjük össze a diétával.
