Leginkább a középiskolások figyelmét igyekszik felkelteni a Magyar Tudományos Akadémia Immunológiai Bizottsága azzal az előadás-sorozattal, melyet a Magyar Immunológiai Társasággal együttműködve rendeznek április 29-én, az immunológia világnapján. Az MTA Dísztermében délután 14-től 19 óráig tartanak az előadások, szó lesz a védőoltásokról, a legújabb járványokról, és mindent megtudhatnak a humán papillomavírusról. A program különlegessége, hogy az előadók a középiskolások számára is érthetően magyarázzák el a védőoltások hatásait, a járványok kialakulását és terjedését, illetve az egyik legfontosabb újkori vakcina – a HPV-védőoltás – legfrissebb hazai eredményeit.
Mi az az immunológia?
Az immunológia biológiai értelemben az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, orvosi szempontból az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik. Az influenza, a rák, az allergia, a gyulladásos ízületi betegségek, az AIDS mind a szervezetünket a fertőzésektől és daganatos elváltozásoktól megvédő immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakulhatnak ki. Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik.
Az első előadás témája az immunrendszer, melynek összetettsége hasonló az idegrendszeréhez, azonban az utóbbival ellentétben a tudatunktól elrejtve zajlik. Működése során magunkról és a körülöttünk lévő világról ugyanúgy egy „képet” alakít ki a testünkben lévő saját és idegen molekulák alapján. A védőoltások segítségével az immunrendszert úgy tudjuk megismertetni a kórokozókkal, hogy a valódi találkozáskor az „emlékei” alapján hatékonyan tudjon azokkal szembeszállni. Az előadást dr. Prechl József, az Immunológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa tartja.
Az 1918-as „spanyolnátha” néhány hónap, a lassabban terjedő HIV néhány évtized alatt tízmilliókat ölt meg, és időről időre felötlik egy újabb fenyegető világjárvány lehetősége. A második előadás témája, hogy honnan jönnek ezek az új fertőzések, milyen feltételek mellett tudnak elterjedni az emberi népességben, és mit tehetünk ellenük. Dr. Müller Viktor, az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa a történelmi példák és a jelenlegi járványügyi veszélyek áttekintésével próbál választ adni ezekre a kérdésekre.
A méhnyakrák halálos betegség, amely rákmegelőző állapotban szűréssel felismerhető, és általában gyógyítható. A Nobel-díjat érő felfedezésnek köszönhetőn sikerült a méhnyakrákot okozó HPV vírussal szemben védőoltást kifejleszteni, mely alkalmas a HPV-fertőzés megelőzésére, ezért széles körű terjesztésének eredményeképpen a halálos kór visszaszorítható lenne. Az oltásról és a szűrésekről dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász főorvos beszél majd a fiataloknak.
