Csak a HIV-fertőzöttek harmada kap gyógyszeres kezelést – hangzott el a Melbourne-ben vasárnap megnyílt 20. AIDS-világkonferencián.
A szerzett immunhiányos tünetegyüttesről szóló tudományos gyűlés résztvevői először a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt MH17-es maláj légi járat áldozataira emlékeztek egyperces néma csenddel. A gép utasai közül több mint százan a nagyszabású AIDS-világkonferenciára tartottak Ausztráliába.
Az utasok közt volt Joep Lange, a Nemzetközi AIDS Társaság (IAS) korábbi elnöke, aki 1983 óta, csaknem a járvány kitörésétől kezdve dolgozott a kór kutatásán. Élettársa, Jacqueline van Tongeren volt ápolónő szintén életét vesztette. Az áldozatok egyike Lucie van Mens aktivista, aki fekete-afrikai útjai során a HIV-veszélyeztetett nők védekezéséért kampányolt.
A lelőtt repülőgépen tartózkodott Glenn Thomas, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 49 éves brit szóvivője is.
A légi szerencsétlenségben vesztette életét a kolozsvári orvostudományi egyetemnek a világkongresszusra tartó két másodéves hallgatója is, egy román–kanadai állampolgárságú fiatalember és német állampolgárságú barátnője.
Az ENSZ AIDS-szervezete, az UNAIDS igazgatója, Michel Sibide mutatta be a betegség elleni küzdelem új, nagyívű céljait: 2020-ig minden HIV-fertőzött 90 százalékának tisztában kell lennie az állapotával, ugyanilyen arányuk számára kell hozzáférhetővé tenni a gyógyszereket.
„El akarjuk érni, hogy a fertőzöttek 90 százalékánál 2020-ra a kórokozó ne lehessen kimutatható. Így lehet a járványt 2030-ig megfékezni” – magyarázta Sibide. A feladat nagyságát jelzi, hogy a világ mintegy 35 millió HIV-fertőzöttjének 54 százaléka nem is tud betegségéről.
A cél megvalósítását akadályozzák az Oroszországban, Indiában és egyes afrikai országokban érvényes diszkriminatív törvények, melyek miatt a homoszexuálisok és a HIV-pozitívok bujkálni kényszerülnek. „Egyszerűen nem hagyhatjuk, hogy kormányok olyan jogszabályszörnyeket hozzanak, amelyek a társadalom leginkább sebezhető rétegeit sújtják” – mondta Francoise Barre-Sinoussi, az IAS elnöke.