AIDS: csak a fertőzöttek harmada kap gyógyszert

A világ mintegy 35 millió AIDS-fertőzöttjének 54 százaléka nem is tud betegségéről.

2014. 07. 21. 15:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak a HIV-fertőzöttek harmada kap gyógyszeres kezelést – hangzott el a Melbourne-ben vasárnap megnyílt 20. AIDS-világkonferencián.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttesről szóló tudományos gyűlés résztvevői először a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt MH17-es maláj légi járat áldozataira emlékeztek egyperces néma csenddel. A gép utasai közül több mint százan a nagyszabású AIDS-világkonferenciára tartottak Ausztráliába.

Az utasok közt volt Joep Lange, a Nemzetközi AIDS Társaság (IAS) korábbi elnöke, aki 1983 óta, csaknem a járvány kitörésétől kezdve dolgozott a kór kutatásán. Élettársa, Jacqueline van Tongeren volt ápolónő szintén életét vesztette. Az áldozatok egyike Lucie van Mens aktivista, aki fekete-afrikai útjai során a HIV-veszélyeztetett nők védekezéséért kampányolt.

A lelőtt repülőgépen tartózkodott Glenn Thomas, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 49 éves brit szóvivője is.
A légi szerencsétlenségben vesztette életét a kolozsvári orvostudományi egyetemnek a világkongresszusra tartó két másodéves hallgatója is, egy román–kanadai állampolgárságú fiatalember és német állampolgárságú barátnője.

Az ENSZ AIDS-szervezete, az UNAIDS igazgatója, Michel Sibide mutatta be a betegség elleni küzdelem új, nagyívű céljait: 2020-ig minden HIV-fertőzött 90 százalékának tisztában kell lennie az állapotával, ugyanilyen arányuk számára kell hozzáférhetővé tenni a gyógyszereket.

„El akarjuk érni, hogy a fertőzöttek 90 százalékánál 2020-ra a kórokozó ne lehessen kimutatható. Így lehet a járványt 2030-ig megfékezni” – magyarázta Sibide. A feladat nagyságát jelzi, hogy a világ mintegy 35 millió HIV-fertőzöttjének 54 százaléka nem is tud betegségéről.

A cél megvalósítását akadályozzák az Oroszországban, Indiában és egyes afrikai országokban érvényes diszkriminatív törvények, melyek miatt a homoszexuálisok és a HIV-pozitívok bujkálni kényszerülnek. „Egyszerűen nem hagyhatjuk, hogy kormányok olyan jogszabályszörnyeket hozzanak, amelyek a társadalom leginkább sebezhető rétegeit sújtják” – mondta Francoise Barre-Sinoussi, az IAS elnöke.

Egy indonéz aktivista, a szintén fertőzött Ayu Oktariani több mint egy tucat, népviseletbe öltözött HIV-pozitív fiatallal lépett a pódiumra. „Hadd mehessünk iskolába és kórházba, hadd világosítsuk fel az embereket, senkinek se kelljen többé szégyenben élnie! Olyan világban szeretnénk dolgozni, ahol a HIV-vel élőkkel mindenütt tisztelettel bánnak” – hangoztatta Oktariani.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egyes viselkedések – a drogfogyasztás, a szexuális munka, a meleg férfiak nemi kapcsolata – kriminalizálása azzal az eredménnyel jár, hogy a HIV-fertőzéstől leginkább fenyegetett csoportok nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz.

Péntekig kétszáz ország mintegy 12 ezer tudósa, szakembere és aktivistája számol be új gyógyszerek és oltóanyagok kutatásáról, és tapasztalatokat cserélnek a HIV vírus és az általa okozott kór, az AIDS elleni küzdelmükről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.