Számos rendellenesség alakulhat ki a vesék fejlődése során. Lehetnek rossz helyen (ektópia), rossz helyzetben (malrotáció), összenőhetnek (patkóvese), hiányozhatnak (veseagenézia), lehetnek az átlagosnál kisebbek, nagyobbak vagy szám felettiek.
Azt mindenki tudja, hogy normális esetben két vesénk van, mindkettő végzi a dolgát. Előfordulhat vajon, hogy valaki vese nélkül születik? Igen, nem is olyan ritkán, mint hinnénk, a szakemberek – a magzatvíz hiányával és más veseműködési hiánnyal együtt – Potter-szindrómának nevezik ezt az állapotot. Ez az állapot a méhen kívüli élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség, hiszen amint megszületik a magzat, nincs veseműködése. A kétoldali vesehiány – orvosi szaknyelven renális agenesis – leánygyermekeken a méh teljes hiányával is járhat. Amennyiben még a terhesség során felfedezik ezt az állapotot, művi terhességmegszakítást végeznek, mivel vese nélkül a gyermek életképtelen.
Egy vesével is születik gyermek – ezt agenesia renisnek nevezik. Amennyiben az egy vese egészséges, a betegség nem befolyásolja különösebben az illető életét, csupán fokozott odafigyelést igényel, hogy az az egy szerv ne károsodjon, mert nincs belőle „tartalék”. Külön terápiára nincs szükség, csak kerülni kell a szélsőségesen sok fehérje és só fogyasztását, és érdemes rendszeresen kontrollra járni, hogy amennyiben az egyetlen vese megbetegedne, károsodna, időben be lehessen avatkozni. Ezenkívül az extrém sportok kerülése is meggondolandó tanács. A betegségnek általában nincsenek tünetei, gyakran csak felnőttként vagy idős korban derül ki. Előfordul, hogy a meglévő (szoliter) vese megnagyobbodik, így kompenzál.
Az sem ismeretlen az orvosoknak, ha valaki számfeletti vesével rendelkezik. Ennek „mesterséges” módja az, amikor a transzplantáció során a már meglévő vesék mellé ültetik be a kapott szervet, így fizikailag az illetőnek három veséje lesz. Ha az is felmondja a szolgálatot, és újabb transzplantációra kerül sor, akkor ismét újabb vese kerül az eddigi három mellé, én magam láttam is ilyen transzplantációt.
Magyarországon is élnek olyanok, akik születésük óta számfeletti vesével élnek, mert a természet bőkezűen bánt velük. A vesék fejlődése során elméletileg szigorú mechanizmus szabályozza, hogy csak két működő veseállomány alakuljon ki, ám néha ismeretlen okok miatt zavar keletkezhet a rendszerben, így egy vagy több számfeletti, de teljes értékű (saját tokkal, vérellátással rendelkező) vese fejlődik ki a szervezetben. Ritka problémának tartják ezt. Bár a harmadik vagy negyedik vese már születéskor ott van, a legtöbb esetben csak korai felnőttkorban fedezik fel, kivéve ha rendellenes helyen van, például hüvelybe nyílik a húgyvezeték.
Az esetek egy részében a számfeletti vesével rendelkezők veséi nem teljesen egészségesek, össze vannak nőve, és nem is tudnak hatékonyan méregteleníteni. Ha mégis egészségesek a számfeletti szervek, akkor sem lehet túl gyakori, hogy valaki ezt a tulajdonságát jótékonykodásra használja fel, ahogy az a 18 éves brit lány teszi, aki négy vesével született. Nála mind a négy szerv egészséges méretű és alakú, jól működik. Extra veséiről úgy szerzett tudomást, hogy hosszú ideje gyötörte hasfájás. Az ultrahangos vizsgálaton derült ki, hogy számfeletti vesékkel él – Nagy Britanniában egyébként az átlagnál kissé többen születnek három vesével. A Leedsben élő Laura Moon felajánlotta extra szerveit rászorulóknak, ám arról nem érkezett hír, hogy végül elvégezték-e a beavatkozást.
Az is előfordul, hogy a számfeletti vese más számfeletti szervek megjelenésével jár együtt: több olyan esetet ismernek orvosok, hogy több lábbal, több kézzel született csecsemőknek kettőnél több veséjük volt.
A vándorvese nagyon titokzatosnak tűnik a neve alapján, de igazából nem arról van szó, hogy méregtelenítő szervünk máshol bukkanna fel, mint kellene, „csupán” a tokján belüli mozgásról van szó, amely kellemetlen ugyan, de titokzatosság csak annyiban van benne, hogy a Doktor House sorozat is foglalkozott vele egy epizód erejéig. Nem keverendő össze az úgynevezett dystopiás vesével, amikor a vese máshol nő, mint kellene: általában a háti vagy keresztcsonti régióban. Irodalmi ritkaságként thoracalis (mellkasi) dystopia is előfordul.
A vesék általában 12 centiméteresek. A vesehipoplázia – normálisnál kisebb vese – általában egyoldali probléma, a másik szerv normális méretű, esetleg kompenzálásképpen az átlagosnál kissé nagyobb, de az alakja mindkét oldali szervnek normális. Ha mégis mindkét oldalon kisebb a vese az átlagosnál, úgynevezett csökevényes, akkor már kora gyermekkorban jelentkeznek a tünetek étvágytalanság, testtömeg-gyarapodás elmaradása, hányinger formájában. Felismerése esetén fokozottabb ellenőrzés szükséges, mert könnyebben vezethet góc kialakulásához, néha a vese eltávolítását javasolják.
Nagyobb lehet a vese az átlagosnál, ha egy másik oldali kisebb vesét kell kompenzálni, de lehet betegség – policisztás vesebetegség vagy egyszerű veseciszta – is a kiváltó oka. Kisgyermekben a policisztás vesék annyira megnőhetnek, hogy elődomborítják a hasfalat. Néha előfordul, hogy az ilyen elváltozással született csecsemő néhány hetesen meghal, mert a vesefejlődés elégtelensége a tüdők hibás fejlődéséhez is vezet.
A vesék nagyobb mérete csak 15 centiméter felett okoz tüneteket. A vese, mint tudjuk, bab alakú, néha mégis meglepetéseket okoz: ha ugyanis a két vese alul összenő, akkor U alakot formáz, és ekkor patkóvesének hívják. Nem tudni, egyeseknél miért nő össze a két szerv, annyi azonban biztos, hogy viszonylag gyakori, 500 gyermekből egynél találnak ilyen elváltozást, főként férfiaknál. Ritkán, de előfordul úgynevezett púpos vese is, ez az elváltozás ártalmatlan, csupán diagnosztikai érdekesség.
Hasonló cikkeket olvashat a Nemzeti vese program honlapján.
