Az észak-dalmáciai hírhedt Goli otokra Josip Broz Tito jugoszláv elnök politikai ellenfeleit száműzték azt követően, hogy 1948-ban Jugoszláviát kizárták a moszkvai székhelyű Kominformból, a kommunista és munkáspártok tájékoztató irodájából. A Sztálinhoz hű jugoszláv politikusokat és értelmiségieket is erre a börtönszigetre zárták, 1956-ig számos jugoszláv antikommunistát és nacionalistát száműztek oda, ezt követően pedig már köztörvényes bűnözők és gyilkosok is töltötték ott büntetésüket.
A magyarul Csupasz-szigetként vagy Kopasz-szigetként is ismert helyen az épületeket az ott található kövekből építették. A börtönkomplexumot több barakk, egy karantén, egy kórház és más létesítmények alkották. A hivatalos adatok szerint 413 ember veszítette életét Goli otokon, többségük verésekbe és kínzásokba vagy azok következményeibe halt bele. A foglyok száma hivatalosan 16 ezerre tehető, azonban egyes becslések szerint a sziget 1988-ig tartó működése idején akár 32 ezer ember is raboskodhatott ott.
A horvát illetékesek szeretnék, ha a szigetet emlékhellyé alakítanák át, a potenciális vásárlóknak pedig éppen ilyen terveik vannak. Ezenkívül felmerült egy szállodákkal kiegészített idegenforgalmi központ kialakítása is az Adriai-tengerben található, 4,7 négyzetkilométer alapterületű szigeten – számolt be a napokban a helyi média. A jelenlegi épületegyüttes romos állapotban van, az utóbbi 25 évben ugyanis senki nem foglalkozott karbantartásával. A szigetet eddig csak hajókirándulások keretében látogathatták a turisták.
A Goli otok mellett a Kumrovecben, Tito szülőfalujában álló egykori pártiskolát is áruba bocsátaná a horvát állam.