Az Állatkert korábbi, 11 hektáros területe a Vidámpark átvételével mintegy 6 hektárral növekedett, ezzel pedig színes fejlesztési program felé nyílt meg az út. A legnagyobb távú tervnek a miocén kori élővilágot idéző park ígérkezik, melyben egy óriási, hazánkban egyedülálló trópusi csarnok is helyet kap majd. Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője részletesen mesélt nekünk a különleges építmény részleteiről, valamint a közeljövőben várható további meglepetésekről.
A Vidámpark területének kezelését az Állatkert februárban vette át, így az április végi megnyitásig csak 10 hetük volt – idézte fel a szóvivő. Ez alatt elkészültek és benépesültek az állattartó terek, megtörténtek a munkálatok az átvett – főként műemléki – játéküzemeken és újakat üzemeltek be, valamint elvégezték a terület általános állapotának javítását is. Így április végén megnyithatta kapuját a Holnemvolt Park. „Az idei évben további új meglepetésállatokkal készülünk, amelyeknek az Ausztrál zóna és a Dél-Amerikai zóna fejlesztéseként alakítunk ki helyet, és a közeljövőben újra üzemelni fog a műemléki céllövölde is” – árulta el Hanga Zoltán.
Az új terület középtávú fejlesztésének a legközelebbi lépése a Mesepark lesz: az ötlet alapja az, hogy a gyermekek háziállatokkal, valamint a mesék világából már jól ismert élőlényekkel találkozhassanak. Kiemelt szerepet kap a kapcsolatteremtés is: többek között állatsimogatók, valamint lovaglási és lovas terápiás lehetőségek is helyet kapnak. Mindezen felül pedig nemzeti állatainkkal is találkozhatnak az érdeklődők.
Az új területen tervezett legnagyobb távú fejlesztés, a Pannon Park alapja egy nagy központi épület, az úgynevezett biodóm lesz, amelyen belül egyrészt a pannon ősvadon, másrészt pedig a Pannon-tenger akvárium kerülne kialakításra.
Hanga Zoltán elmondta: az új park alapötletét az a tény adja, hogy a földtörténeti múltban – és ezen belül a 10-15 millió évvel ezelőtti miocén korban – Magyarország éghajlata és élővilága egészen más volt, mint manapság. A Kárpát-medence területén olyan állatok – többek között ősi orrszarvúak, ormányosok, cápák – éltek, amelyek képviselői ma már csak távoli, zömmel trópusi éghajlatú területeken fordulnak elő. Természetesen ezek a konkrét fajok ma már nem léteznek, azonban távoli tájakon élnek még mai megfelelőik, amelyeknek egy közös koncepció részeként történő bemutatásával felidézhetjük, hogy milyen is lehetett hazánk tájainak természetes állapota a miocén kor idején.