Megújult a diósgyőri vár

Befejeződött a diósgyőri vár megújítása, a középkori erődítmény kapuját augusztus 30-án nyitják meg a látogatók előtt.

SZB
2014. 08. 20. 8:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarországi műemlékvédelemben példa nélküli rekonstrukció eredményeként megújult és régi pompájában várja a látogatókat a vár, amely a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépült. A vár tornyai között három palotaszárny is újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme is – mondta az alpolgármester.

A jószerivel egyedülálló beruházás a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című program keretében valósult meg, a miskolci önkormányzat az Új Széchenyi Terv keretében 2 milliárd 272 millió forintot nyert uniós és hazai pályázaton a 2 milliárd 714 millió forintos projektre, az önrész 442 millió forint volt.

A diósgyőri vár fejlesztésével Miskolc és az ország olyan turisztikai látványossággal gazdagodott, amely Közép-Európában is egyedülálló – hangsúlyozta Pfliegler Péter, aki annak a reményének adott hangot, hogy a teljes pompájában álló vár újra megtelik élettel, a kápolna esküvők méltó színhelye lesz, a kiállítóterekben a középkori várélet és hajdani mesterségek elevenednek meg. Hozzátette, hogy a vár tornyaiból lélegzetelállító panoráma nyílik a Bükkre és a városra.

A nyár utolsó szombatján színes programokkal, fergeteges hangulattal, egyedülálló és megismételhetetlen produkciókkal nyitja meg kapuit a vár, az ünnepség vendége lesz többek közt Besenyei Péter műrepülő világbajnok, aki látványos bemutatót tart a tornyok között, fellép az ExperiDance táncegyüttes, Király Viktor és a P. Mobil is, de lesz jelmezes felvonulás, a várfalak között középkori fogadó, és bemutatkoznak a Diósgyőri Kóborlovagok. Az augusztus 30-i megnyitó késő estig tartó rendezvényei ingyenesen látogathatók.

A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.

Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.