Reinhold Messner a végletek és a legek embere. Ő az a hegymászó, aki a világon először jutott fel a Mount Everest csúcsára palackozott oxigén használata nélkül, de ő az is, akinek először sikerült megmásznia Földünk összes – szám szerint 14 – nyolcezer méter fölé tornyosuló hegyét. A Turistamagazin.hu hetvenedik születésnapja alkalmából interjút készített a hegymászóval.
Expedíciói során szinte mindig az emberi teljesítőképesség határán járt, magát többször is határtúllépőnek nevezte. Életét és pályafutását legek és szélsőségek jellemzik. A modern kalandorokkal ellentétben Messnert kevésbé a rekordhajszolás, sokkal inkább az érintetlen természeti környezetben való kiszolgáltatottság, a minimális felszereléssel történő „úton levés” érdekelte – írja a lap.
„1944-ben csodálatos helyre születtem Dél-Tirolban, ahol amfiteátrumként vettek körbe a hegyek. Megigézve bámultam e fantasztikus természeti képződményeket, és nem csoda, hogy már fiatalon nyomasztott a völgy, ahol laktunk, hiszen inkább a magasabb régiókba vágytam. Nem volt tudatos a hegymászókarrierem alakulása, de meghatározó élmény volt számomra, amikor 1949-ben, ötévesen megmásztam életem első háromezres hegyét, a Sass Rigaist (3025 m) a Dolomitokban. Az a kaland gyermekként elemi erővel hatott rám, de csak 26 évesen lettem »főfoglalkozású« hegymászó” – nyilatkozta a portálnak a hegymászó.
Reinhold Messnert saját elmondása szerint már fiatalon mágnesként vonzották a hegyek. Tizenhat éves korában megmászta a Dolomitok nagy falait. 1950 és 1964 között ötszáz túrát teljesített sikeresen a Keleti-Alpokban, főleg a Dolomitok területén. Ezek a túrák életre szóló tapasztalatokkal ajándékozták meg, és a szó legszorosabb értelmében – lelkileg és fizikailag is – hozzáláncolták a hegyek lenyűgöző világához. Húszévesen már első megmászásokat könyvelhetett el. Akkoriban extrém sziklamászásokat hajtott végre, és 21 évesen sikerült megmásznia az Alpok egyik legkeményebb útját, a Grandes Jorasses híres-hírhedt Walker-pillérét. Nem akarta a komfortos életet választani, mindig az extrém kihívásokat kereste, az emberi teljesítőképesség határait és a „határátlépéseket”. A kitűzött célokért mindig szívvel-lélekkel küzdött.
A Turistamagazin.hu kérdésére, miszerint milyen érzés volt a világon elsőként feljutni Földünk 14 legmagasabb hegyére, azt válaszolta: „Semmi különös, nem éreztem győzelmi mámort, ennek ellenére életre szóló tapasztalatot jelentett. Újfent szabadnak éreztem magam, új életet kezdtem, új kihívásokkal. Szinte megszállottan mindig olyan célokat tűztem ki magam elé, amelyek elérése még soha senkinek nem sikerült.”
A teljes cikket itt olvashatja.
