Védik a homoktól a kínai Tunhuang barlangtemplomait

A világhírű Mokao-sziklabarlangokat jelentős részben sikerült megtisztítani és megóvni a pusztító homoktól.

UDM
2014. 09. 01. 19:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A homok megkötésével, növények telepítésével, füvesítéssel és kavicsokkal sikerült az évtizedeken át pusztító eróziót megállítani – közölte a Hszinhua hírügynökséggel Vang Van-fu, az akadémiához tartozó kutatóintézet igazgatóhelyettese. A műemlékvédőknek a vájatokban talált, 1980-ban mért homokmennyiségnek körülbelül a 85 százalékától sikerült megszabadulniuk.

A Selyemúton fekvő Tunhuang településtől délkeletre húsz kilométerre található barlangtemplom-együttest mintegy ezer éven át vájták a sziklafalba. Az Ezer Buddha néven is ismert barlangokra 735-ben találtak rá, az elsőt közülük Kr. u. 366-ban alakították ki. A buddhista képzőművészet jeles emlékeiként számon tartott színes stukkó szobrokból több mint kétezer található itt, a freskók csaknem 45 ezer négyzetmétert takarnak. Ezért nevezik e helyet a világ legkülönlegesebb buddhista művészeti galériájának.

Az első kísérletek a környezet okozta károk elhárítására az 1940-es években történtek, de a lépések igazán hatékonyakká csak az 1980-as évektől váltak, amikor az akadémia nemzetközi kutatóintézetekkel vette fel a kapcsolatot, együttműködést kérve. Egy további – 2008-ban indított – projekt ugyancsak eredményesnek bizonyult a homokveszély elhárítására – számolt be Vang Van-fu.

Az Ezer Buddha barlangtemplomoknak magyar vonatkozása is van. 1879-ben gróf Széchenyi Béla vezetésével járt itt magyar expedíció, amelynek tagja volt Lóczy Lajos is. Stein Aurél Kelet-kutató és régész 1907-ben kereste fel, miután Lóczy felkeltette az érdeklődését. A helyszínen hírét vette, hogy néhány évvel korábban egy szerzetes egy elfalazott üregben véletlenül kéziratkötegek tömegét találta meg.

Stein visszaemlékezéseiből kiderült, hogy fondorlatos módon és némi adománnyal a szerzetes bizalmába férkőzött, és végül a ma 17-es számot viselő barlangból 24 láda kéziratot és öt láda festményt is elszállított. E barlangkönyvtárban találták meg a világ legrégibb nyomtatott könyvét, a 868-ban készült Gyémánt Szútrát is.

A Mokao-barlangok voltak az elsők, amelyek az eddig elismert kínai világörökségek közül felkerültek az UNESCO listájára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.