Az Őrség jellegzetes településtípusai a dombtetőkre épült házcsoportok, a szerek. Itt hiába keresünk utcanévtáblákat. Lakóit még Árpád-házi királyaink bízták meg a vidék őrző-védő feladataival, innen a tájegység elnevezése. Az egykori őrállók, őrzők és gyepüőrök leszármazottjai ma is büszkén hangoztatják, hogy az ő népcsoportjuk az egyetlen az országban, amely a honfoglalás óta ugyanott él – írja cikkében a Turistamagazin.hu.
Aki őrségi tájakon jár, semmiképp se hagyja ki Szalafőt, amely talán a leginkább megőrizte korábbi, archaikus településszerkezetét. A hét szerből álló falu kétségkívül legérdekesebb látnivalója a legmagasabb dombon álló – pacsirtáról (pityerről) elnevezett – Pityerszer, ahol eredeti helyükön és környezetükben csodálhatjuk meg a népi építészet emlékeit. Az átépítés nélkül fennmaradt Őrségi Népi Műemlékegyüttes 150-200 éves épületei olyan meseszerűen sorakoznak egymás mellett, akár A Gyűrűk Urában Középfölde házikói.
A kerített ház igazán egyedi: U alakban egy tető alatt húzódik meg szoba, konyha, pajta, kamra, de kapcsolódik hozzá ól és istálló is. A negyedik oldalt kerítés zárja, védve az udvaron lévő jószágot elkóborlástól, vadaktól, betyároktól. Az ősrégi őrségi háztípusban, a füstösházban pedig egy füst alatt, azaz egy helyiségben van lakótér, konyha és kemence. A nagyméretű tüzelőpadkás kemence sütésre, fűtésre egyaránt szolgált. A helyiség füsttelenítése azonban nem igazán mondható „EU-konformnak”, hiszen a lakótérbe ömlő füst – kémény hiányában – az ajtó felső részén, vagy a felette lévő füstnyíláson, illetve a deszkás tolóablakon távozott.
A falumúzeum további különlegességei a kástuk (kamrák). A szlovén eredetű élelmiszer-tároló épületek földszintes és emeletes változatban lelhetők fel, s ez utóbbi egyedül már csak itt, a pityerszeri skanzenben létezik eredeti formában. A népi műemlékegyüttest ajánlott helyi idegenvezető kíséretében megnézni, hogy minél többet tudjunk meg az itt élők egykori életéről, szokásairól, mindennapjairól.
A végtelennek tűnő erdőségek, a mozaikos tájszerkezet, a dimbes-dombos vidék egyenesen kiált a kirándulók után. Számtalan túraútvonal kecsegtet azzal, hogy szem elől ne maradjanak rejtve a természeti és épített kincsek. Az Őrségre jellemző szeres településrendszert szerről szerre is bebarangolhatjuk, de akár bringára is pattanhatunk, hiszen autó ritkán jár erre, s egész jó utakon tekerhetünk. Látnivaló pedig szinte minden faluban akad bőven. Bakancslistánkra mindenképp vegyük fel a freskóiról híres veleméri Árpád-kori templomot, a hegyhátszentjakabi és őriszentpéteri erődtemplomot, a pankaszi, gödörházi és kercaszomori szoknyás haranglábakat.
Szalafőről érdemes átruccanni Felsőszerre is, ahol az 1,7 kilométeres tanösvény bejárásával az őrségi építészet jellegzetességeivel ismerkedhet meg a látogató. Különösen szép példányait láthatjuk a kódisállásos házaknak, amelyek kiugró oszlopos tornácokkal rendelkeznek. Nevét is onnan kapta, hogy a régi korok vándorai, „kódisai” ide behúzódhattak éjszakára, ám a házba nem mehettek be a korabeli íratlan szabályoknak megfelelően. A szakrális emlékek, az út mentén felállított kő-, fa- és pléhfeszületek mellett kútházak és mutatós régi pajták késztetnek időről időre megállásra a Felsőszeri tanösvényen. No és persze a kirándulógondolatok. A talaj őszszagú, de a levegőben még a nyár illata lengedez. Faleveleket söpör a szél, a háttérben cisz-mollban ciripelnek a tücskök. Minden lábnyom és elroppant gally, minden erdőalji neszezés, lombsustorgás az alkony ülte erdő csöndjébe és nyugalmába torkollik. Vénasszonyok szépséges nyara.
További remek túraötleteket meríthetünk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról is, ahol számtalan tanösvény és jobbnál jobb vezetett túra közül választhatunk, amelyeknek segítségével könnyedén felfedezhetjük a környéket. Kalandvágyó üzemmódot be, hátizsákot fel, és irány az Őrség!
Az Őrség legnagyobb szabású eseménysorozata a nyárutón megrendezett Hétrétország. A szerek és porták fesztiválján zenei, színházi, irodalmi és filmes események követik egymást. Kinyílnak a porták, és autentikus őrségi finomságok kerülnek a „terülj, terülj asztalkákra”. Kóstolás kötelező! A kéthetes programsorozat tematikáját természetesen a hagyományőrzés és a helyiek vendégszeretete dominálja – az Őrségbe látogató turista azonban ezen aligha lepődik meg.
