Vasi-Hegyhát–Rábamente – Ahol a csodák teremnek

Ha az ország nyugati végei felé vesszük az irányt, ne csak az Őrség lebegjen a szemünk előtt.

Dimbes-dombos táj, káprázatos élővilág, izgalmas túraútvonalak és tanösvények sokasága, ma is élő falusi hagyományok varázsa, napsütötte szőlőhegy, dödölle és rétes, titokzatos legendák, betyárok lábnyoma, történelmi múltról mesélő épületek – mind a Vasi-Hegyhát–Rábamente vidékének egy-egy gyöngyszeme. A Vas megye déli részén, az Őrség szomszédságában elterülő „ezer apró csoda földje” páratlan természeti és kulturális látnivalókkal várja az idelátogatókat – írja a Turistamagazin.hu.

Ha az ország nyugati végei felé vesszük az irányt, ne csak az Őrség lebegjen a szemünk előtt; az említett desztináció szomszédságában terül el ugyanis a Vasi-Hegyhát–Rábamente környéke, ahol remek túralehetőségek, kulturális látnivalók és gasztronómiai élmények várják a kalandra vagy éppen kikapcsolódásra vágyó látogatókat.

A térség csaknem 50 települést ölel fel, melynek ismertebb pontjai, Körmend és Vasvár mellett érdemes megismernünk az apró falvak barátságos hangulatát is. Errefelé a mindennapokhoz tartozik a hagyományok életben tartása: a farsangi rönkhúzás, a májusfa állítása és a szüreti mulatság ugyanúgy visszatérő programok, mint máshol egy születésnapi ünnepség vagy szilveszteri dínomdánom.

A Rába zubogó habjai evezésre, partjai kempingezésre csábítanak, itt halad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Mária út, de testi és szellemi harmóniánk érdekében bejárhatjuk az országban egyedülállónak számító Kneipp témautat és a magyarok lelkiismereteként aposztrofált Mindszenty Józsefről elnevezett emléktúrát is.

A kulináris élvezetek rajongói sem csalódnak a Vasi-Hegyhátra látogatva: megízlelhetik a laktató sütőtökkrémlevest, a hamisítatlan hegyháti dödöllét, desszert gyanánt tökös-mákos rétest falatozhatnak vagy mézet kóstolhatnak, s mindezt leöblíthetik egy jó borral vagy pálinkával.

A Vasi-Hegyhát és a Rába-síkság találkozásánál fekvő Körmend az idén ünnepli 770. születésnapját – a városi rangot 1244. október 28-án kapta IV. Béla királytól. A 12 ezer fős település életében és arculatában mindig meghatározó szerepet játszott a kanyargó Rába folyó, de a legnagyobb hatást mégis a Batthyány család gyakorolta a városra.

A szépülő belvárost a tervek szerint fokozatosan megújítják. Vonzza a tekintetet a téren álló, szokatlan formájú szökőkút: a spirál alakú építményen körben folyik le a víz, s oldalára Körmend történelmének fontos dátumait vésték. Innen már látszik a város büszkesége, a Batthyányak híres barokk-klasszicista kastélyegyüttese, mely már csak azért is egyedülállónak számít Magyarországon, mert a hasonló épületekkel ellentétben a város központjában helyezkedik el. A Batthyány család kastélyához egy 37 hektáros park is tartozik, amely több mint 70 fa- és cserjefajnak ad otthont. Dísze a kétszáz éves gyönyörű platán, a maga hatalmas, 45 méteres koronaátmérőjével.

Körmend a méltóságteljes épületegyüttes teljes felújítását tervezi. A hosszú távú cél egy komplett Batthyány-örökségközpont létrehozása, amely a kastély, illetve az uradalom életét és történetét mutatja majd be reprezentatív terekkel, lépésaktivátoros térképekkel, interaktív kirakattal és a modern technológia egyéb vívmányainak felhasználásával, így gyerekeket és felnőtteket egyaránt bevon az empirikus megismerés élményébe. Egyedi ötlet a büfé helyett az úgynevezett liktárium kialakítása, ahol a helyi termelők segítségével tradicionális étkekkel, teákkal, lekvárokkal, gyógynövényfőzetekkel ismerkedhetnek majd meg a látogatók. Jövő év júniusának végén tervezik az örökségközpont fogadóépületének átadását, a komplett fejlesztéssel azonban várhatóan csak az elkövetkezendő hét éven belül készülnek el.

Jelenleg a „Batthyányak nemzetsége” és a Körmendet bemutató „Nemzedékek öröksége” című tárlatok látogathatók, ezek mellett pedig a főépületben helyet kapott a Magyarországon egyedülálló cipőtörténeti kiállítás, ahol megszemlélhetjük többek között Jászai Mari és Sissi hercegnő lábbelijét – utóbbi meghökkentően apró és keskeny. Nehéz elképzelni, hogy egykor egy felnőtt nő valóban viselte, sőt mi több, lépkedett is benne. Érdemes tudni, hogy a kastélyban vakok és gyengén látók számára kitapintható tárlatot rendeztek be.

A Rábahídvég határában elterülő Csodaszarvas Tájpark valódi falusias környezettel varázsolja el a látogatókat: kódisállásos és nádfedeles házak között sétálgathatunk, miközben mellettünk kecskék és tehenek legelnek, s rövid séta után egy nagy tó csillogó víztükre bontakozik ki a szemünk előtt. A tájpark az Őrség és a Vasi-Hegyhát jellemző motívumaiból építkezett, bemutatja a Rábamente sokszínű növény- és állatvilágát, a kéthektáros tó csónakázásra és horgászatra csábít, emellett pedig tanösvénnyel, erdei és vízi kötélpályával, jurtákkal, szaunával és sószobával várják az idelátogatókat. A Csodaszarvas Tájpark az ember természetközeliségének visszaállítását tűzte ki célul, s programjaiba elsősorban a fiatalabb korosztályt vonja be (erdei iskolát is működtetnek), ám a barátságos házikók rendhagyó csapatépítő tréningek, családi és baráti összejövetelek színterei is lehetnek.

Ha egy fenséges gasztronómiai élménnyel kívánjuk megkoronázni a napot, ne hagyjuk ki a Birkás Pálinkaházat. Az üzemeltető család nevét viselő vállalkozás 1990 óta foglalkozik bérfőzéssel Győrváron, 2006-tól pedig kereskedelmi főzéssel és vendéglátással bővítették a profilt. Az üzemet előzetes bejelentkezés után bárki meglátogathatja, s a tulajdonosok kedélyes idegenvezetése mellett nyomon követheti a pálinkakészítés folyamatát az alapanyag-feldolgozástól kezdve egészen a palackozásig. A barátságos házaspár küldetésének tekinti a magyar pálinka rangjának elismerését, és számos rendezvényen népszerűsíti pazar nedűit.

Na de mitől pálinka a pálinka? Birkáséktól ezt is megtudhatjuk: mindenekelőtt magyar gyümölcsből kell készülnie. A mézezett „pálinkák” már likőrnek számítanak, a zöldségből készült röviditalt pedig a párlat név illeti meg. A család repertoárja rendkívül széles: a klasszikus körte-, kajszi- és szilvapálinkákon túl még ezerféle gyümölcs felhasználásával készítenek röviditalt, többek között Irsai Olivér szőlőből, ribiszkéből, cigánymeggyből és kökényből, de ha már erre járunk, mindenképpen érdemes megízlelnünk a – most kapaszkodjunk meg! – répapárlatot is.

Ha az üzem körbejárása után szeretnénk megismerkedni a kóstolás művészetével, arra is remek lehetőségünk adódik. A hozzáértő házaspár szívesen beavat minket, a minőségi pálinka ugyanis megérdemli a körültekintő ízlelgetést. Ha kíváncsiak vagyunk, hogyan érdemes érzékeinket feltárva átadni magunkat az ital élvezetének – természetesen szigorúan a hagyományőrzés és a kulturális élmény érdekében –, mindenképpen látogassunk el a Birkás Pálinkaházba, az ellazulás garantált.