Halálos is lehet a nefrózis szindróma

Ahogyan a kiváltó okai, úgy a tünetei és következményei is különfélék lehetnek. A nefrózis szindróma a leggyakoribb a 2–6 éves gyermekeknél – többnyire a fiúknál –, de bármely más életkorban is előfordulhat.

Bene Zsolt
2014. 11. 19. 17:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A betegséget a vese hajszálerei áteresztőképességének jelentős megnövekedése okozza. A nefrózis szindróma a leggyakoribb a 2–6 éves gyermekeknél – többnyire a fiúknál –, de bármely más életkorban is előfordulhat. Negyven év felett inkább a rosszindulatú formái dominálnak. A betegséget a vizelettel való jelentős – naponta több mint 3,5 gramm – fehérje ürítése jelzi. A nefrózis szindróma valójában több különböző betegség első megnyilvánulása, amely aztán lehet ártalmatlan, de akár halálos következménnyel járó betegségbe is fordulhat. Többféle oka is lehet: streptococcus fertőzés, gyulladás vagy autoimmun betegség.

Ahogyan a kiváltó okai, úgy a tünetei is különfélék lehetnek. Jellemző elsődleges megnyilvánulása a vizenyő (ödéma), mely az arcon – a szemhéjakon és a szem körüli kötőszövetekben –, illetve a bokán és az alsó lábszárakon jelentkezhet. A vérnyomás emelkedése kezdetben nem jellemző, azonban egyes rosszindulatú formáinál – a betegség előrehaladtával – veseelégtelenség és magas vérnyomás is kialakulhat.

A gyermekkori nefrózis szindróma nyomtalanul gyógyul. Amikor észrevették, hogy a kanyaró meggyógyítja ezt a betegséget, az orvosok rájöttek, hogy a gyermekkori nefrózisok az immunrendszer túlműködésének következményei, ezért az immunrendszer gyulladásgátlóval való legyengítésével legyőzhető a gyermekkori nefrózisok többsége.

Az úgynevezett gócos és a szelvényezett hegesedés (szklerózis) során a hajszálérgomolyag körül elhalt szövettörmelék fedezhető fel. Ez a kór nefrózis szindrómaként kezdődik, majd hónapok múltával a veseműködés hatásfokának csökkenése észlelhető, majd a vese sorvadni kezd, ami veseelégtelenséggel jár. A betegség előrehaladását némely esetben sikerül immunbénító kezeléssel lassítani.

A fokális szklerózis az esetek kis százalékában mutat öröklődést: az utódok 50 százaléka beteg lesz, férfiaknál harminc-, nőknél ötvenéves kor körül. Alport szindrómának hívják azt az elváltozást, mennyiben a fokális szklerózis betegséget halláskiesés kíséri.

Az úgynevezett membranosus nephropathia és a mesangioproliferatív glomerulonephritis gyakran zsugorvesét okoznak, ami veseelégtelenséghez vezethet. Lefolyásuk immunbénító gyógyszerekkel fékezhető. Zsugorvesének nevezzük azt az állapotot, amikor a vese szöveteinek jelentős részét – élettanilag értéktelen – hegszövet alkotja. A vese lényegesen kisebb lesz; először csökken a vizelet mennyisége, később teljesen megszűnik a vizeletelválasztás.

A betegségnek létezik olyan formája – az autoimmun eredetű kórképek esetén –, amelyben gyorsan súlyosbodó glomerulonephritis alakul ki, akár egy éven belül elérve a teljes veseelégtelenség állapotát. A betegség ezen formája képes megtámadni a tüdő hasonló szerkezetű szöveteit is, ennek következtében súlyos tüdővérzés alakulhat ki, légzési elégtelenséggel – ekkor csekély a beteg túlélési esélye.

A nefrózis szindróma meghatározása vizeletből mért fehérjemennyiség alapján egyértelmű lehet. A lehetséges kezelés meghatározása – köztük a veseátültetést is – vesebiopszia és szövettani vizsgálat segítségével történik. A glomerulonephritisek immunológiai betegségek, ezért szteroid gyulladásgátlókkal, illetve citosztatikus gyógyszerekkel kezelik. Ezek a gyermekkori nefrózisokat ugyan jól gyógyítja, sajnos azonban a fokálisz és szegmentális szklerózisra nem ad megoldást – a tudomány jelenleg még tehetetlen ezekkel szemben. Az immunbénító kezelést csak addig szabad folytatni, amíg van remény arra, hogy használ a betegnek. A kezelés kimenetele legfőképpen az alapbetegségtől függ. Amennyiben a vér méreganyagainak szintje eléri a veszélyes szintet – a gyógyszeresen nem gyógyítható fokálisz és szegmentális szklerózis esetében –, segíthet átmenetileg a művesekezelés vagy peritoneális dialízis. A legjobb megoldást a veseátültetés jelenti, ami a beteg számára a dializáló készüléktől független életformát tesz lehetővé. Ha megfelelő donorvese áll rendelkezésre, azt a lehető legbiztonságosabban és leggyorsabban szállítják a műtét helyére és készítik elő. A műtétet követően a beteg immunbénító kezelésre szorul, hogy immunrendszere ne támadja meg az idegen szövetet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.