Így hat a szervezetünkre az enyhe ősz

Rekordokat döntöget a novemberi hőmérséklet (is). Mire kell figyelnünk ilyenkor?

Négy hét múlva kezdődik Advent és 20 fok fölött jár a napi csúcshőmérséklet. Két héten belül nem is várható jelentős változás, csupán csekély mértékben hűl majd az idő. A nap erőteljesen süt, tavaszias az idő az ősz derekán. Vajon mit jelent ez a szokatlan időjárás? Hogyan hat a szervezetünkre? És a természetre? A legérdekesebb kérdésekre a német Bild.de gyűjtötte össze a válaszokat dr. Peter Schleicher immunológus és Linda Beher, a Német Vadvédelem szakértője segítségével.

Általánosságban nem. A nap, a fény és a kellemes meleg jót tesz. Nem kell olyan nagyon felöltöznünk, szabadabbnak érezzük magunkat. Az őszi depressziónak még semmi jele sincs.

Feltöltődnek a D3-vitamin-raktáraink. A napsütés hatására a bőrben D3-vitamin képződik, és erősíti az immunrendszerünket, a csontjainkat meg a fogainkat.

A szokásos novemberi levertség helyett éberebbek vagyunk, mivel a sok fény hatására kevesebb alváshormon – melatonin – képződik testünkben.

Tavaszi hangulat a depresszió helyett – a D3-vitamin kihat a nemi hormonok képződésére is. Az egész napos napsütés feltölti a „készleteket”, ami este összebújásra késztethet bennünket.

Természetesen. A meleg időjárás kizárja a megfázást, illetve az influenzás fertőzéseket. Használjuk fel a kellemes napokat az immunrendszerünk erősítésére. Lehetőség szerint tartózkodjunk sokat a szabadban, esetleg szaunázzunk, sportoljunk a természetben (például legalább heti 3 alkalommal kocogjunk vagy tempósan gyalogoljunk). Arra kell majd figyelnünk, amikor betör a hideg levegő.

A legszerencsésebb energiában gazdag ételeket, fogyasztani: válasszunk őszi zöldségeket, különösen piros, sárga és sötétzöld színűeket, amelyek gazdagok béta-karotinban, és ennek köszönhetően erősítik az immunrendszerünket. Együnk sok sütőtököt, káposztát, céklát és uborkát.

A gyümölcsök közül a különböző bogyók fogyasztása révén sok magnéziumot és kalciumot juttathatunk a szervezetünkbe. Ez is erősíti a védelmünket.

A szárnyasok húsa gazdag fehérjében, segíti a fehérvérsejtek képződését. Előnyt élvezhet a csirke és a kacsa.

Ha nagyon sokáig tart ez az enyhe idő, akkor okozhat némi gondot is az allergiásoknak. Egyes növények pollenje még jelen lehet a levegőben, így a mogyoróbokoré, de a füvek pollenje már szinte teljesen eltűnt.

Reggelente azért hideg van, utána meleg lesz, és amikor eltűnik a nap, ismét lehűl a levegő. Az ideális választás ilyenkor a réteges öltözködés. Mindig le lehet venni egy-egy réteget, ha melegszik az idő, és vissza lehet venni, amint lehűl. Figyelni kell arra, hogy lehetőleg ne izzadjunk meg. Olyankor lehet ugyanis a legkönnyebben megfázni.

Igen. A madarak vándorlását az ösztön irányítja, ennek alapja pedig elsősorban a nappalok hosszúsága. Egyes madárfajok, például a fehér gólyák, már augusztusban útra kelnek Dél felé. A vadlibák a nyugodt, meleg időt használják fel arra, hogy az első viharok előtt a telelőhelyükre repüljenek.

Igen, mivel az állatok már az első fagyok előtt megkeresik maguknak azokat a helyeket, ahol táplálékot találhatnak majd. Éppen ezért nagyon fontos, hogy aki most eteti az állatokat, az egészen tavaszig ne hagyja abba.

Nem. A téli álmot alvó állatok ritmusát is a nappalok hossza határozza meg. Sok állatnak, például a sündisznóknak még jót is tesz, mert a hosszabb meleg idő alatt vastagabb zsírréteget tudnak raktározni.