Sötét és fény az adventben: motyó négy hétre

„Gyerünk zabálni, karácsony van!”, „Jaj, csak legyen mindenkinek ajándékom!” Kinek ekörül forog az advent, kinek nem.

2014. 11. 30. 4:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kinek a fényvillamost, kinek a koszorút. Kinek a vásárlási lázat és a konyhában tüsténkedést, kinek a hajnali szentmisékre épített, odafigyelősebb, csendesebb, békésebb, önfeláldozóbb időszakot. Kinek a felturbózottságot, kinek a karácsony ünnepére hangolódás rendezett heteit jelenti az advent időszaka – kinek mit, de évről évre megér annyit ez az időszak, hogy eredeti, valódi és mindenkor érvényes tartalmáról beszéljünk, legalább egy cikk erejéig.

Tehát: a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésnapjáig, december 25-éig tartó időszak a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Advent első vasárnapja egyrészt a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör, másrészt az egyházi év kezdete. A liturgiában színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben számukat, és 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak – a rorate hagyománya természetesen ma is virágzik (rövid hajnali mise bármelyik templomban, ez a születendő Jézusra Máriával együtt várakozás jelképe). Persze nincs az ma sem megtiltva, hogy az ember aszketikus fogadalmakat tegyen, de nem adott esetben a kilók számának csökkenése céljából, hanem hogy a cselekmény folyamatosan ráirányítsa a figyelmét az időszak várakozás jellegére.


Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. (A szokás a XIX. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg.) A négy gyertya a növekvő világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.

Az MNO korábban elkészítette saját adventi koszorúját is a Krisztinavárosban, elevenítsük föl együtt a folyamatot!

Adventi kultúrtörténeti érdekességeket ITT talál. Adventi hír- és programkínálatunkról pedig ITT tájékozódhat részletesebben.






Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.