A felelőtlen gyógyszerszedés károsíthatja a veséket

A gyógyszerek vesekárosító hatása lassan, szinte feltűnés nélkül alakul ki, ezért tanácsos sokkal óvatosabbnak lenni az öngyógyszerezésben.

A veseműködési zavarokban, a veseelégtelenség különböző stádiumaiban kezelt betegek, illetve a vesekárosodás kockázatát jelentő egyéb betegségekkel – cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség – kezelt páciensek esetében természetes, hogy a kezelőorvosok úgy válogatnak a rendelkezésre álló gyógyszerek között vagy szabják meg az adagolásukat, hogy a vesét érintő nem kívánt hatásait kiküszöböljék – olvasható a vesebetegseg.hu portál cikkében.

Ma már köztudott, hogy számos gyógyszercsoport, illetve hatóanyag – különböző bonyolult mechanizmusok révén negatív hatással van a vese működésére. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy használatukat kerülni kell, ebben a beteg állapotának ismeretében a szakorvos hivatott dönteni: rövid távon – némely nem szteroidos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, sőt paradox módon az alapbetegség kezelésében szerepet játszó szerek esetében –, a megfelelő dózis meghatározása és megfelelő kontroll mellett biztonsággal használhatók, szedésük elhagyása után a negatív hatások elmúlnak, a vese működése rendeződik.

A gyógyszerválaszték szélesedése, a recept nélkül hozzáférhető orvosságok nagy száma, a gyógyszernek nem minősülő, természetgyógyászatinak titulált és igen divatos készítmények arzenálja és az öngyógyszerezés elterjedtségének növekedése ennek hátrányos következményeivel is szembesítették a szakorvosokat. A recept nélkül kapható orvosságok nagy száma a gyógyszerfogyasztókban kialakította azt a téves vélekedést is, hogy az ilyen szerek „nem komolyak”, nagy bajt nem okozhatunk velük, nem árthatunk magunknak. A diagnosztikai lehetőségek technikai fejlődése és elérhetősége mára jó néhány területen, így a vesebetegségekén is megmutatta: nincs ez így. Hazai pontos adatok híján, külföldi szakirodalmi publikációk nyomán feltételezhető volt, hogy az ott érvényes megállapítások, például a gyógyszerek okozta vesekárosodások előfordulása, gyakoriságuk emelkedése Magyarországon is létező jelenség lehet.

A Magyar Nephrologiai Társaság égisze alatt 1994 és 1997 között futó, a pécsi egyetemhez kötődő országos, reprezentatív felmérésből kiderült, hogy az egészségügyi ellátásból következő (iatrogén eredetű) – például gyógyszermellékhatások, diagnosztikai anyagok, gyógynövényalapú szerek okozta – vesekárosodások előfordulása növekszik, ezen belül a fájdalomcsillapítók okozta vesekárosodások (analgetikum nefropátia) jóval gyakoribbak, mint korábban gondolták.

A kérdőíves felmérés, illetve ultrahangos és kontrasztanyag nélküli ct-vizsgálatok eredménye szerint a vizsgált időszakban ismeretlen diagnózissal újonnan dialízisbe kerülő betegek 14,8 százaléka volt analgetikus nefropátiás, zömmel hosszú távon, jellemzően fejfájásra szedett phenacetin-hatóanyagú gyógyszerek miatt. A vizsgálat érdeme volt egyebek között, hogy abban az időszakban részlegesen vagy teljesen kivontak a forgalomból ilyen készítményeket, illetve recepthez kötötték az alkalmazásukat. Számtalan orvosképzés-továbbképzés indult azon szakorvosok és családorvosok körében, akik a fájdalomterápiákban, illetve a kivizsgálásokban jellemzően részt vesznek, például reumatológusok, neurológusok, radiológusok.

Becslések szerint körülbelül 3 kilogramm gyógyszer beszedése után – ez azért évekig eltart – alakulhat ki az analgetikus nefropátia, melynél a gyógyszerek először a vese velőállományát, majd a kéregállományt teszik tönkre. A betegség szempontjából a legveszélyesebbek az úgynevezett nem szteroidos gyulladásgátlók, melyek érszűkítő hatásúak. Azok vannak különösen veszélyben, akik vízhajtót is szednek rendszeresen, vagy súlyos májzsugorodásban, esetleg szívelégtelenségben szenvednek. Különös odafigyelést igényelnek a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedő idősek, az érelmeszesedésben szenvedők.

Bár a gyógyszerválaszték – és a reklámok irányította divatok – folyamatosan változnak, tény, hogy sokféle gyógyszert szedünk, az előírástól eltérő adagolásban, a megengedettnél jóval hosszabb ideig, orvosi kontroll nélkül. Mivel a veseelégtelenség lassan és panaszok nélkül kifejlődő betegség, és a gyógyszerek vesekárosító hatása is lassan, szinte feltűnés nélkül alakul ki, tanácsos sokkal óvatosabbnak lenni az öngyógyszerezésben. Ne használjon rendszeresen vény nélküli gyógyszereket, és évente ellenőriztesse veseműködését!