A felelőtlen gyógyszerszedés károsíthatja a veséket

A gyógyszerek vesekárosító hatása lassan, szinte feltűnés nélkül alakul ki, ezért tanácsos sokkal óvatosabbnak lenni az öngyógyszerezésben.

2014. 12. 08. 4:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A veseműködési zavarokban, a veseelégtelenség különböző stádiumaiban kezelt betegek, illetve a vesekárosodás kockázatát jelentő egyéb betegségekkel – cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség – kezelt páciensek esetében természetes, hogy a kezelőorvosok úgy válogatnak a rendelkezésre álló gyógyszerek között vagy szabják meg az adagolásukat, hogy a vesét érintő nem kívánt hatásait kiküszöböljék – olvasható a vesebetegseg.hu portál cikkében.

Ma már köztudott, hogy számos gyógyszercsoport, illetve hatóanyag – különböző bonyolult mechanizmusok révén negatív hatással van a vese működésére. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy használatukat kerülni kell, ebben a beteg állapotának ismeretében a szakorvos hivatott dönteni: rövid távon – némely nem szteroidos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, sőt paradox módon az alapbetegség kezelésében szerepet játszó szerek esetében –, a megfelelő dózis meghatározása és megfelelő kontroll mellett biztonsággal használhatók, szedésük elhagyása után a negatív hatások elmúlnak, a vese működése rendeződik.

A gyógyszerválaszték szélesedése, a recept nélkül hozzáférhető orvosságok nagy száma, a gyógyszernek nem minősülő, természetgyógyászatinak titulált és igen divatos készítmények arzenálja és az öngyógyszerezés elterjedtségének növekedése ennek hátrányos következményeivel is szembesítették a szakorvosokat. A recept nélkül kapható orvosságok nagy száma a gyógyszerfogyasztókban kialakította azt a téves vélekedést is, hogy az ilyen szerek „nem komolyak”, nagy bajt nem okozhatunk velük, nem árthatunk magunknak. A diagnosztikai lehetőségek technikai fejlődése és elérhetősége mára jó néhány területen, így a vesebetegségekén is megmutatta: nincs ez így. Hazai pontos adatok híján, külföldi szakirodalmi publikációk nyomán feltételezhető volt, hogy az ott érvényes megállapítások, például a gyógyszerek okozta vesekárosodások előfordulása, gyakoriságuk emelkedése Magyarországon is létező jelenség lehet.

A Magyar Nephrologiai Társaság égisze alatt 1994 és 1997 között futó, a pécsi egyetemhez kötődő országos, reprezentatív felmérésből kiderült, hogy az egészségügyi ellátásból következő (iatrogén eredetű) – például gyógyszermellékhatások, diagnosztikai anyagok, gyógynövényalapú szerek okozta – vesekárosodások előfordulása növekszik, ezen belül a fájdalomcsillapítók okozta vesekárosodások (analgetikum nefropátia) jóval gyakoribbak, mint korábban gondolták.

A kérdőíves felmérés, illetve ultrahangos és kontrasztanyag nélküli ct-vizsgálatok eredménye szerint a vizsgált időszakban ismeretlen diagnózissal újonnan dialízisbe kerülő betegek 14,8 százaléka volt analgetikus nefropátiás, zömmel hosszú távon, jellemzően fejfájásra szedett phenacetin-hatóanyagú gyógyszerek miatt. A vizsgálat érdeme volt egyebek között, hogy abban az időszakban részlegesen vagy teljesen kivontak a forgalomból ilyen készítményeket, illetve recepthez kötötték az alkalmazásukat. Számtalan orvosképzés-továbbképzés indult azon szakorvosok és családorvosok körében, akik a fájdalomterápiákban, illetve a kivizsgálásokban jellemzően részt vesznek, például reumatológusok, neurológusok, radiológusok.

Becslések szerint körülbelül 3 kilogramm gyógyszer beszedése után – ez azért évekig eltart – alakulhat ki az analgetikus nefropátia, melynél a gyógyszerek először a vese velőállományát, majd a kéregállományt teszik tönkre. A betegség szempontjából a legveszélyesebbek az úgynevezett nem szteroidos gyulladásgátlók, melyek érszűkítő hatásúak. Azok vannak különösen veszélyben, akik vízhajtót is szednek rendszeresen, vagy súlyos májzsugorodásban, esetleg szívelégtelenségben szenvednek. Különös odafigyelést igényelnek a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedő idősek, az érelmeszesedésben szenvedők.

Bár a gyógyszerválaszték – és a reklámok irányította divatok – folyamatosan változnak, tény, hogy sokféle gyógyszert szedünk, az előírástól eltérő adagolásban, a megengedettnél jóval hosszabb ideig, orvosi kontroll nélkül. Mivel a veseelégtelenség lassan és panaszok nélkül kifejlődő betegség, és a gyógyszerek vesekárosító hatása is lassan, szinte feltűnés nélkül alakul ki, tanácsos sokkal óvatosabbnak lenni az öngyógyszerezésben. Ne használjon rendszeresen vény nélküli gyógyszereket, és évente ellenőriztesse veseműködését!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.