A jóga a testgyakorlás ősi módja, mely az erő, a hajlékonyság és a légzés segítségével javít a testi-lelki állapoton. Rengeteg változata létezik – a hatha, az astanga és a bikram csak néhány az elterjedtebbek közül –, ám egyik sem elég megterhelő ahhoz, hogy a hivatalosan ajánlott heti 150 perc közepes intenzitású, vagyis aerob testmozgásba beszámítson. Izomerősítésnek megfelelő, azaz olyan gyakorlatforma, amelyet az irányelvek szerint heti kétszer-háromszor ajánlatos végezni.
Myriam Hunink azt vizsgálta meg, hogyan hat a jóga a szív egészségére, ha hat egyáltalán. Azokhoz képest, akik semmilyen testmozgást nem végeztek, a jógázás jelentős előnyökkel járt: alacsonyabb volt az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kockázata. Amikor a tempós sétához vagy a kocogáshoz hasonlították, a jóga ezekkel megegyezően csökkentette a szívbetegségek kockázati tényezőit.
Hunink szerint az eredmények azt jelzik, hogy a jógázás igen hasznos lehet, és megérné gyakorolni a kockázatcsökkentés érdekében. Nem teljesen világos, miért hat így a jóga, ám szakértők szerint a nyugtató ereje lehet a titok, a stressz ugyanis a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázati tényezője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!