Magas vérnyomás és vesebetegség – vagy fordítva? Mindkét állítás igaz. Ha szervi elváltozást nem lehet kimutatni, akkor elsődleges magas vérnyomás betegségről, ha valamilyen szervi eltérést lehet találni, másodlagos magas vérnyomásról beszélünk. A magas vérnyomás betegség 85-90 százaléka az elsődleges magas vérnyomás körébe tartozik. A másodlagos magas vérnyomásnak sok oka van, ezek között vannak érbetegségek (például vese verőerének szűkülete), hormontermelő daganatok (mellékvese, mellékpajzsmirigy), idült vesegyulladás, cukorbetegség okozta vesekárosodás, gyógyszerhatás vagy mellékhatás (szteroidok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, a speedként ismert amfetamin), alkohol. Jelen írásban az elsődleges magas vérnyomás és a vesebetegség összefüggését ismertetjük – olvasható a Nemzeti Vese Program honlapján.
A vérnyomás szabályozása rendkívül bonyolult mechanizmus, amelyben részt vesz a keringő vérmennyiség nagysága, idegrendszeri hatások, a vérnyomást szabályozó reflexek a nyomásérzékelő készülékek útján, a vese által termelt hormonszerű anyagok, és más, értágulatot-érszűkületet előidéző hormonok. A folyamatban részt vevő szabályozó mechanizmusok egyensúlyának felborulása, az egyik vagy másik hatás túlsúlya eredményezi a magas vérnyomást.
Az elsődleges magas vérnyomás esetében elsősorban a genetikai tényezőket teszik felelőssé a kialakulásért, amiben szerepet játszik a testsúlyfelesleg, a környezeti ártalom, valamint a stressz, a túlzott konyhasófogyasztás. A rendszeresen, az étkezés során a szervezetbe jutó nagyobb sómennyiség folyadékot (vizet) tart vissza, ami jelentősen emeli a keringő vérmennyiséget, ez pedig a vérnyomás emelkedésében nyilvánul meg, és lehetséges oka a magas vérnyomás betegségnek. A magas vérnyomás kialakulását elősegíti a helytelen életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás), a cukorbetegség, az ezzel együtt járó vagy ettől független vér-zsír eltérések, a családi halmozódás és az előrehaladott életkor.
Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás tartósan meghaladja a 140/80 Hgmm (higanymilliméter) értéket. A magas vérnyomás nem okoz jellegzetes tüneteket, mire ezek jelentkeznek (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, orrvérzés, látászavar) már rendszerint kisebb-nagyobb szervkárosodás alakul ki – ennek egyik jele a vizeletben megjelenő fehérje – a magas vérnyomás szövődményeként.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!