Így kerülheti el a karácsonyi csalódásokat

December 24-e estének a békéről és a harmóniáról kellene szólnia, mégis sokszor stresszel végződik. Mit tehetünk ellene?

A karácsony sokak számára az év csúcspontja. A nagy elvárások, a hagyomány, a romantikus filmek, sőt még a reklámok is éppenséggel a csalódást és a konfliktusokat erősítik. A tökéletes hangulatú családi összejövetel gyakran csak álomkép marad. „Az illúzió rögtön a fehér karácsony eszméjénél kezdődik” – magyarázza Fritz Propach pszichológus a Focus.de cikkében.

Már hetekkel az ünnep előtt elkezdődnek a karácsonyi előkészületek: üdvözlőlapok írása, süteménysütés, ajándékok vásárlása és csomagolása. Egyik karácsonyi buli a másik után, és még a gyerek óvodai betlehemes játékát is meg kell szervezni.

24-ére az idegek pattanásig feszülnek és már a legkisebb dolgoktól is kiborulhatunk. Egy olyan megjegyzéstől, mint „nem kaptatok szebb fát?”, vagy a gyerek csalódott arcától, amikor nem találja az ajándékok között a várt vadonatúj számítógépes játékot, robbanhat a bomba. A szentesti vita tehát nem is annyira meglepő, sokkal inkább az adventi időszak alatt felhalmozódott stressz egyenes következménye.

A zűrzavart legtöbbször mi magunk okozzuk. Fritz Propach azt tanácsolja, hogy szigorúan csökkentsük le a tevékenységeink körét. Hiszen végül is nem kötelező minden karácsonyi ünnepségre és bulira elmenni, legalább tízféle süteményt sütni vagy minden barátnak és rokonnak képeslapot küldeni. Ha az ünnepnapok valamelyikén felhívjuk őket, vagy az új évben küldjük el az üdvözlőlapot, annak éppúgy örülni fognak, és így egy kis lélegzethez juthatunk a karácsonyt megelőző időszakban.

Karácsonykor nemcsak a családtagokkal, hanem az ő igen változatos elvárásaikkal is találkozunk. Míg egyesek a „karácsonyfa, ünnepi vacsora, éjféli mise” hagyományaihoz ragaszkodnak, mások inkább hagynák a nyüzsgést és csak a szűk családdal töltenék az idejüket.

Sok rituáléra vagy más tevékenységre csak azért kerül sor, hogy valaki másnak a kedvére tegyünk. Elsősorban a szülők szeretnének mindent a legjobban csinálni: sem a gyerekeket, sem a szülőket-nagyszülőket nem akarják elhanyagolni. A saját kívánságaikat pedig háttérbe szorítják. „A probléma főként az, hogy azt hiszik, mindenféle elvárást támasztanak feléjük, és mindnek meg akarnak felelni” – magyarázza Fritz Propach.

Az úgynevezett szendvicsgeneráció minden negyedik tagja számára az áldott karácsonyi időszak sokkal inkább stresszt jelent, mint pihentető elmélkedést – állítja egy Forsa-felmérés. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a családok manapság sokszor az országban szerteszét szórva élnek. Sokan az ünnepnapokat kocsiba zsúfolódva töltik – szemben a saját elképzeléseikkel –, hogy se a saját szüleiknek, se a házastársukénak ne okozzanak csalódást.

Ezért is különösen fontos, hogy beszéljük meg egymással a terveinket-elképzeléseinket, és kérdezzük meg, hogy az egyes családtagoknak mik az elvárásai – magyarázza a pszichológus. Talán így időben kiderül, hogy a szülők vagy nagyszülők csak a gyerekek kedvéért töltenék családi körben a karácsonyt, és valójában sokkal szívesebben pakolnának fel és repülnének el melegebb éghajlatú országba.

A karácsony hagyományosan családi ünnep. A családtagok az év során sokszor alig találkoznak, és csak az ünnep idejére gyűlnek össze. Nem ritka, hogy ennek az időszaknak az emberek között keletkező feszültségeit alábecsülik: hiszen az így „kikényszerített” és szokatlan közelség túl szoros is lehet – térben és ezáltal érzelmileg is. Az egyes családtagok különböző szokásai és viselkedése egymásnak feszül, ebből következően pedig a konfliktusok szinte várhatóak.

„Ezeken a napokon a családok sokkal több időt töltenek együtt, mint az év többi időszakában – magyarázza Fritz Propach – ez pedig nemcsak annak a lehetőségét rejti magában, hogy a konfliktusok fellángoljanak, de arra is jut idő, hogy kibeszéljük magunkból a sértettséget.”

Hogy min vitatkozunk össze? Rengeteg oka lehet: nem tetszik az ajándék, giccses a karácsonyi dekor, szárazra sült a hús, zsémbel az anyós. Gyakran ősrégi konfliktusok mérgezik meg „az év legszebb időszakát” és megbolygatják a karácsony harmóniáját.

„Szakítsunk a hagyományokkal” – tanácsolja a szakértő. Hívjunk meg barátokat a karácsonyi vacsorára, így teljesen más lesz a helyzet dinamikája, és a család vitás témái fel sem merülnek.

Ha mégiscsak kitör a családi perpatvar, a vitázóknak az lenne a legjobb, ha megpróbálnák egy hosszú séta során elsimítani a nézeteltéréseiket, vagy legalábbis valamilyen közös nevezőre jutni. Így megelőzhetjük, hogy a család többi tagját is bevonjuk a vitába, és nem húzódnak el teljesen feleslegesen a konfliktusok.

Ajándékok, karácsonyfa, karácsonyi vásárok és ünnepi ételek – sok családra komoly anyagi terhet ró, hogy mindenkinek megtalálják a megfelelőt. Hiszen nem elég, ha szép, kreatív, de semmiképp sem lehet olcsóbb, mint a tavalyi, ugye? Az előkészületek és az ajándékvadászat hajrájában egészen elvész a karácsony lényege, eredeti jelentése, sokan az ünnepnapokon már csak egy kis nyugalomra, pihenésre vágynának.

Nem egyszerű azonban megtartóztatni magunkat és legyűrni a kényszert, hogy mindenkinek vegyünk valamilyen ajándékot. „Ilyenkor néha az segít a legtöbbet, ha belegondolunk, mi magunkat mit várunk el az ünneptől, mit tartunk igazán fontosnak” – fejti ki Fritz Propach pszichológus.

Hiszen általában a gyerekek jobban örülnek annak, ha a szüleiknek van ideje végre velük játszani és nem kell a számítógép előtt üldögélniük egyedül. És az „idősebb” generáció is jobban élvezi a közös programokat, mint egy tizedik sálat, nyakkendőt vagy ötödik pár kesztyűt, zoknit.

A jelszó, „a kevesebb több” érvényes a karácsonyra is. Ne törekedjünk a tökéletességre, kerüljük a stresszt, és ne ragaszkodjunk semmihez görcsösen, így több időnk marad az örömre és belső elmélyülésre, szemlélődésre.

Bár a család és a vendégek elé különleges ünnepi lakomát illik tálalni, de ez nem jelenti azt, hogy naponta sok-sok órát a konyhába zárva kellene töltenünk. Megoldás lehet az is, ha együtt sütünk-főzünk vagy ha megkérünk mindenkit, hogy valamivel járuljon hozzá a karácsonyi büféasztal kulináris élvezeteihez.

A gyerekeket is bevonhatjuk az előkészületekbe, így megtanulhatják, hogy vállaljanak részt a munkából, felelősségből. Ha rájuk bízzuk a fa díszítését vagy az ünnepi asztal megterítését, azzal akár új családi karácsonyi hagyományt teremthetünk, és így a kicsik számára is rövidebbnek tűnik az idő, míg a Jézuska érkezését várják.

1. Ne akarjunk mindenkit ebben a rövid időszakban meglátogatni

Sokan úgy érzik, hogy a karácsonyi szabadság alatt lehet idejük minden barátot és ismerőst meglátogatni. Ez a kényszer azonban extrém stresszt válthat ki, nehogy valakit kihagyjunk. A barát azért barát, mert nem sértődik meg, egy-egy látogatást nyugodtan az új évre halaszthatunk.

A rokonok, barátok ismerősök januárban is nagyon fognak örülni, amikor felkeressük őket, és nem csak beugrunk egy fél percre szenteste előtt.

2. Mondjunk le a tökéletességről

A halomnyi frissen mosott ruhát nem kell feltétlenül karácsony előtt kivasalni, és elég az is, ha csak januárban mossuk le az ablakokat. Amennyiben sikerül lemondani a tökéletességre törekvésről, egyúttal egy rakás feszültséget is el tudunk kerülni. Annyi ing és ruha pont elég lesz, amit az ünnepnapokon felveszünk, és a karácsony épp olyan boldog és békés lehet, ha a két garnitúra ágyneműt nem vasaljuk ki.

3. Tervezzünk előre

Izzasztó menet lehet mindenkinek megtalálni a hozzá illő ajándékot, főleg, ha arra a kérdésre, hogy „és mégis mit szeretnél karácsonyra?”, nem kapunk választ. Ha egész évben figyeljük az elejtett megjegyzéseket, mit is szeretnének a többiek, és összegyűjtjük az ötleteket, később sokkal könnyebb lesz mindenkinek megtalálni a megfelelő ajándékot.

Egyiket-másikat akár már jóval karácsony előtt beszerezhetjük, jelentősen kevesebb feszültséget okozva magunknak. Ugyanez igaz a karácsonyi ételek hozzávalóira és a karácsonyfára: intézzük el jó előre, hiszen így nem kell azzal megelégednünk, hogy a maradékból válasszunk még épp elfogadhatót, hanem a miénk lehet a legjobb és főleg olyan, ami tetszik is.