Öt hagyományos karácsonyi sütemény az ünnepi asztalra

Íme néhány évszázados hagyományokkal rendelkező sütemény, melyek modern formában is megállják a helyüket.

A karácsonyi sütemények illata és íze gyermekkortól kezdve a lelkünkbe ivódik, és már egyetlen íz is számtalan különféle emléket csal elő a memóriánkból. Az ételnek karácsonykor különös szerepe van, a közös étkezés és a süteménymajszolás elmaradhatatlan és kedves emlék, melyre mindig mosolyogva gondolhatunk vissza. Íme néhány hagyományos magyar sütemény, melyeket biztosan szeretnek majd a gyerekek és a felnőttek is.

Nincs karácsony illatozó omlós bejgli nélkül, ez az a sütemény, amiből ilyenkor valahogy sosem elég, és aminek az elkészítésétől kezdő háziasszonyok és nagymamák is ódzkodnak néha. A bejgli ugyanis kényes sütemény, könnyen kiszárad, szétnyílik, vagy nyers marad, ezért a recept kiválasztásánál fontos, hogy körültekintőek legyünk. Hagyományosan mákos és diós töltelékkel készítették már a nagyanyáink is, de nagyon ízletes lehet egy kis mazsolával vagy meggyel megbolondítva is, sőt manapság a gesztenyés és az aszalt szilvás változat is egyre divatosabb.

A gyümölcskenyér tulajdonképpen egy piskótatészta, melyet kandírozott gyümölccsel, narancshéjjal, mogyoróval, dióval lehet gazdagítani. Ebben a kalácsfélében az a legnagyszerűbb, hogy a recept tetszés szerint variálható, többféle aszalt és kandírozott gyümölccsel lehet gazdagítani a tésztát. Mivel az összetevők bizonyos mértékben szabadon variálhatók, ez a sütemény kedvez a gyümölcsallergiásoknak is. Egy kis vágott dióval vagy csokoládédarabokkal még édesebb lehet az íze, de a keserű csokoládé is megbolondíthatja. Hagyományosan porcukrot szitálnak a tetejére, de akár marcipánnal is beborítható.

A téli időszak legkedveltebb süteményeinek alapanyaga a mák, mely a hagyomány szerint bőséget hoz a házhoz. A bableves mellett tradicionális december 24-i étel, hiszen éjfélig nem szokás húst enni. A mákos guba tulajdonképpen elronthatatlan édesség, így a konyhában kevésbé sikeresek, kezdők is bátran nekiláthatnak az elkészítésének. Másik előnye, hogy nem igényel komolyabb anyagi ráfordítást sem. Csupán néhány nagyobb kiflire, tejre, tojásra, vaníliára, cukorra és darált mákra van szükség. Ízletes, laktató és finom, különösen, ha vaníliasodóval tálaljuk. Ötlet: ha egy kis mézzel is leöntjük és a mákhoz szegfűszeget darálunk, még különlegesebb lesz.

Ezt a süteményt leginkább a téli időszakban, karácsonykor szokták sütni az asszonyok, nagy előnye, hogy sokáig eláll, így nagyobb mennyiséget is lehet belőle készíteni. A hagyományos receptet Gerbaud Emil cukrász alkotta meg. Az omlós tésztalapok közé kissé savanykás baracklekvár és darált dió kerül, a tetejét pedig fényes csokoládéréteg fedi. A zserbó különlegessége, hogy minél tovább pihen, annál finomabb, nem szárad meg és esik össze. A hagyományos recept mellett léteznek alternatív verziók is mézzel, gyömbérrel vagy szilvalekvárral.

Ez a cserép vagy fém formában sütött édesség alakjáról könnyen felismerhető. A kalácsféle alapreceptjében a tésztához csak mazsolát adnak és az elkészült süteményt porcukorral hintik be, de mára ennek az édességnek több tucat változata terjedt el. A bejglivel ellentétben a kuglófnál kicsit szabadjára ereszthetjük a fantáziánkat, és az sem katasztrófa, ha egy icipicit megborul a cukor vagy a liszt a kezünkben. Ha egy igazán karácsonyi verziót szeretnénk készíteni, akkor mézeskalács fűszerkeveréket, szegfűszeget, diót keverhetünk a tésztába, de a túrós-étcsokis vagy a kandírozott gyümölcsös, csokoládés változat sem árválkodik majd sokáig az asztal közepén.