Január eleje a konditermek és más sportlétesítmények számára olyan, mint a kereskedőknek a karácsony előtti vásárlási láz. Az ünnepek elmúltával sokan kezdenének új életet: vannak akik az újévi fogadalmak miatt, mások pusztán az ünnepi túlevés miatt döntenek úgy, hogy eddig, és ne tovább, jöjjön a sport. Az életvezetés szempontjából igen hasznos elhatározás viszont megannyi buktatót rejthet magában, sőt komoly károkat is okozhatunk magunknak a nagy elhatározások közepette, ha nem figyelünk oda. Hogyan kezdjünk úgy neki az éveleji testébresztő sportolásnak, hogy ne rokkanjunk bele? A választ dr. Berkes István a Testnevelési Egyetem professzora adta meg.
„Újévkor sokan fogadalmakat tesznek, hogy a soron következő évben többet törődnek az egészségükkel, lefogynak, és sportosabb életmódot kezdenek élni. Ez hasznos is, hiszen az egészségünk a legdrágább kincs, annak ellenére, hogy sokan az újévtől inkább egy új autót, vagy az anyagi gyarapodást remélik elsősorban. Az első, és legfontosabb dolog, hogy legyünk tisztában a saját határainkkal” – mondta el a professzor, aki egy igen fontos, eddig ritkán hallott dologról is szót ejtett.
„A mozgásszegény, léha életmódból nem lehet egyik pillanatról a másikra átváltani egy sportosra úgy, hogy nem vesszük figyelembe fizikai, és egészségi állapotunkat. „Az aktív sportolás megkezdése előtt érdemes sportorvossal, vagy háziorvossal egy általános felmérést végeztetni fizikai, egészségi állapotunkról, izomzatunkról, és az ízületeink állapotáról. Ne feledjük az elhízás elsősorban a szívet, és a vérkeringést terheli, ha hirtelen terheljük a szervezetünket, az a szívünkre nem lesz jó hatással. A nem megfelelő sportolás sérüléshez is vezethet: ficam, izomszakadás, a túlterhelés pedig csont, vagy íngyulladást okozhat„ – tért ki az esetleges sérülésekre a szakember.
Mint a legtöbb dologban, az újévi sportolás során az egyik legfontosabb dolog a fokozatosság. „Bármennyire is szeretnénk nagyon gyorsan ledobálni a felszedett pluszkilókat, szigorúan tartsuk be a bemelegítés – nyújtás – terhelés – levezetés – nyújtás – sorrendet. Az első időszakban a kevesebb több alapon érdemes inkább rövidebb ideig, 30- 40- 60 perces edzéseket tartani, majd később kitolni másfél órára. Érdemes a helyi edzők tanácsait kikérni az egyes gyakorlatokhoz, és edzéstervet készíttetni vele” – mondta el az MNO-nak dr. Berkes István.
A fokozatos terhelés mellett nagy szerep jut a regenerálódásnak is. Ne sanyargassuk magunkat, egy-egy edzés után iktassunk be egy- másfél napos szünetet, hagyjuk a testünket pihenni, magához térni. Az izomláz nem feltétlen a jól végzett edzés velejárója, inkább intő jel.
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a kondizás helyett inkább a futást választjuk? „Fontos a jó futócipő megválasztása. Egy jó lábbeli megkíméli nemcsak a bokát, de a gerincre, és a csípőre eső terhelés is jóval kisebb lesz. Ha a szabadban futunk, a külső, időjárási és egyéb tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ha tehetjük, válasszunk természetes közeget, ne fussunk betonon, és forgalmas környezetben. A kemény beton a lábunknak nem tesz jót, a sűrű autóforgalomnak köszönhető kipufogógáz pedig a tüdőnknek. A jó lábbeli mellett kültérre fontos a réteges, de kényelmes öltözködés, valamint az izzadtságot elnyelő ruházat” – mondta el a Testnevelési Egyetemen is tanító orvos, aki az étkezés, és a folyadékpótlás fontosságát is hangsúlyozta.
„A rendszeres sport mellett fontos a minőségi, napi többszöri étkezés, a vitaminok és immunerősítő kiegészítők szedése, és a folyadékpótlás is. Ez utóbbi optimális esetben napi 2 - 2,5 liter vizet jelent. Edzés közben 20 percenként érdemes 1-2 deci vizet inni. A táplálékkiegészítőkkel, és a manapság divatos diétákkal viszont óvatosan bánjunk, mielőtt bármelyikbe belevágnánk kérjük ki a háziorvos, vagy dietetikus szakember véleményét. Érdemes szem előtt tartani, hogy villámcsapásszerűen nem lehet lefogyni. A sport és a helyes táplálkozás által elért ideális, egészséges fogyás, heti 0,5 -1 kilogramm. Ezt lehet koplalással, szaunázással feljebb tornázni, és az eredmény akár látványos is lehet, viszont könnyen visszahízhatja az ember a gyorsan ledobott felesleget” – mondta el dr. Berkes István a Testnevelési Egyetem professzora.
Az ünnepek utáni sportolással kapcsolatban összességében elmondható, hogy csak körültekintő, fokozatos belerázódással, türelemmel és kitartással végzett edzésekkel kerülhetőek el a kellemetlenségek.
