Nem kevésbé elrettentő tényt állít az ülőmunkáról egy friss tanulmány, mint hogy az irodai munka az új dohányzás, ami ölni képes. A tanulmány ezt a pánikra okot adó következtetést arra alapozza, hogy az irodai dolgozóknál nagyobb a veszélye a diabétesznek, a szív- és érrendszeri betegségeknek, az elhízásnak, így az idő előtti halálozásnak is. Csak hogy még tovább csigázzuk a kedves olvasót: a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói 918 béldaganatos és 1021 tumormentes páciens adatait hasonlították össze. Ezek alapján megállapították, hogy a legalább tíz éven át ülőmunkát végző embereknél egyes bélráktípusok kockázata megkétszereződik, még akkor is, ha az irodista rendszeresen sportol – számolt be korábban a The Daily Telegraph.
„Az ülőmunka legnagyobb hátránya, hogy nem mozognak az emberek, állandóan ülnek a számítógép, íróasztal mellett, és sokkal több kalóriát visznek be az étkezésükkel, ha nem figyelnek oda, mint amennyire az ülőmunkához szükséges lenne, aminek következtében túlsúlyosak lesznek” – mondta az mno.hu-nak dr. Werling Klára. Mint a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense kifejtette: az elhízás a mozgáshiánnyal együtt inzulinrezisztenciát okozhat, amelynek velejárója lehet a magas vércukor- és koleszterinszint, valamint a májelzsírosodás, aminek következtében megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A magas vérnyomás, koleszterinszint és a cukorbetegség az érelmeszesedést fokozva szívproblémákat, oxigénhiányos szívbetegséget, agyi keringési zavart okozhatnak. A másik fontos probléma különösen nőknél, hogy pang, dagad a láb, fokozódik a trombózisveszély – tette hozzá a szakértő. A mozgáshiányos, ülő életmód a csontritkulás és az úgynevezett nem alkoholos eredetű zsírmáj – amely pont annyira veszélyes, mint a többi májbetegség – előfordulásának gyakoriságát is fokozza. Nem beszélve arról, hogy a mozgás önmagában is egy nagyon fontos nyugtató, levezető tevékenység, amelynek hiányában a stressz is fokozódik, amivel együtt a pszichés betegségek kockázata is nő.
Jó, jó, gondolhatnánk, ez mind szörnyű következménye az ülő életmódnak, de mit lehet tenni, ha az embert a számítógéphez köti a munkája, ami jobb esetben 8 óra, de van, aki 10-14 órára kényszerül a monitor elé. Dr. Werling Klára szerint ha ülőmunkát is végeznek sokan, azért egyfolytában nem kell ülniük. A szakértő azt tanácsolja, hogy ha van egy kis időnk, akkor mindenképpen mozogjunk egy kicsit a munkaidő alatt is vagy ebédidőben. „Fel lehet hajnalban kelni, el lehet menni mozogni, biciklizni, vagy ha a munkaidő után maradt még egy kis energiánk, akkor este, illetve hétvégén mindenképpen érdemes kihasználnunk a szabadidőnket sétával, sporttal, így ellensúlyozva az ülőmunka hátrányos hatásait” – emelte ki. Fontos, hogy ha ülőmunkát végzünk, akkor se együnk olyan sokat.
A fent említett The Daily Telegraphban közzé tett tanulmány szerint a tíz éven át ülőmunkát végzőknél akkor is megkétszereződik egyes bélráktípusok kockázata, ha az irodista rendszeresen sportol. A szakértő azt vallja, hogy ha ellensúlyozni nem is biztos, hogy lehet az ülőmunkát, de a sport mindenképpen jót tesz a szervezetnek. Dr. Werling Klára szerint ha valaki hetente háromszor harminc percet aktívan mozog – 120 felett van a szívfrekvenciája –, azzal sokat tesz magáért. A mozgás természetesen nem azt jelenti, hogy menjünk el az edzőterembe súlyzózni, hanem a zsírégető mozgásnak van igazán jelentősége.
Az adjunktus szerint társadalmi szinten Magyarországon is történtek pozitív változások, ilyen például a menzaprogram. Dr. Werling Klára szerint ez a kezdeményezés azért is nagyon fontos, mert az egészséges életre nevelést már gyermekkorban kell megkezdeni, hogy természetes legyen az újabb generációnak az egészséges étkezés és mozgás. A szakértő szerint sokat lehetne még fejlődni a kommunikáció területén. Úgy véli, hogy a tömegkommunikáción keresztül még többet kellene arra fordítani, hogy ezeknek a betegségeknek szövődményeire, annak káros hatásaira felhívják a figyelmet az érzelmekre hatva. „Kicsit keményebben kellene bemutatni az embereknek, hogy mit jelent, ha valaki lebénul, milyen következményekkel jár, ha infarktust kap. Erőteljesebben kellene ezeket a negatívumokat kiegyensúlyozni, hogy elgondolkoztassuk vagy elriasszuk az embereket, így sarkallva őket a helyes életmódra” – emelte ki.
Ha tehát meg akarjuk őrizni egészségünket, akkor munka után sportoljunk, mozogjunk, és lehetőleg ne együk magunkat halálra.
