Az elmúlt tíz évben csökkent ugyan a bárányhimlős megbetegedések száma – míg 2003-ban 39 486, addig 2013-ban 34 598 bárányhimlős beteget jelentettek be az Országos Epidemiológiai Központnál –, súlyos szövődményekkel járó esetekből viszont többet látnak a szakemberek, mint korábban. „Nem önmagában a bárányhimlő, hanem annak szövődményei miatt kerülnek a betegek a kórházba. A központi idegrendszeri gyulladás vagy a tüdőgyulladás kevésbé gyakori szövődményei a bárányhimlőnek, gyakrabban fordul elő viszont a bőr súlyos gennyedéssel járó gyulladása, amely véráramfertőzéshez, vérmérgezéshez, sőt akár úgynevezett szepszis szindrómához is vezethet. Az utóbbi azt jelenti, hogy a baktérium invazív fertőzést okoz, vagyis behatol az egyébként steril szövetekbe, bekerül a véráramba. Ezt a fertőzést több szerv működési zavara kísérheti. Ilyen súlyos szövődményből talán többet láttunk ebben a szezonban” – mondta el az mno.hu-nak dr. Trethon András. Mint azt az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekinfektológiai Osztály vezető főorvosa kifejtette: a súlyosabb eseteknek legtöbbször az a kiváltó oka, hogy mindenféle orvosi tanács dacára, vagy ami még durvább, épp orvosi tanácsra nem fürdetik a bárányhimlős gyerekeket, nem tartják tisztán a bőrüket, a viszketés emiatt fokozódik, a bőrön apró sérülések keletkezhetnek, amin keresztül behatolhatnak azok a baktériumok a bőr mélyebb rétegeibe, amelyek egyébként a bőr normál flórájának részei.
A főorvos szerint a dolgot súlyosbíthatja, hogy rázókeveréket, fehér, folyékony, cinkoxidos oldatot kennek a beteg bőrére abból a célból, hogy a viszketést enyhítsék. Ez azonban óriási hiba, ugyanis a szer csak arra jó, hogy hozzásegítsen a szövődmények kialakulásához, bakteriális gyulladást okozva a beteg bőrén. Tartózkodni kell tehát ennek a folyadéknak a használatától, mert felelős lehet a súlyos szövődmények kialakulásáért – hangsúlyozta a szakértő. A mentolos hintőpor használata megengedett, mert az lepereg a bőrről, viszont a cinkoxidos rázókeverék, mint sajton a penész, kérget képez a bőr felületén, ami alatt nem látszik, hogy esetleg alattomos, „gyilkos” gyulladás van kifejlődőben. Fontos tehát, hogy fürdessük vagy zuhanyoztassuk a bárányhimlős beteget, jó, ha Betadine-os oldatot csepegtetünk a fürdővízbe.
Ha a bárányhimlő szövődményeként agyvelő-, vagy agyhártyagyulladás lép fel, vagyis központi idegrendszeri érintettsége van a kórnak, akkor a beteg akár eszméletét is vesztheti, és beszédzavara is lehet, de dr. Trethon szerint ez nem túl gyakori szövődmény, ennél sokkal sűrűbben fordul elő a steril szövetekbe hatoló, komoly szövődményekkel járó bőrgyulladás. A bárányhimlőnek további szövődménye lehet még az egyensúlyzavarral, rossz mozgáskoordinációval járó cerebelláris (kisagy) ataxia is. Ez a szakértő véleménye szerint nem egy vészesen komoly betegség, a bakteriális szövődmények sokkal veszélyesebbek. Azoknál a betegeknél, akik immunszupresszív kezelés alatt állnak, vagy eleve immunhiányos állapotban szenvednek, sokkal súlyosabb kórlefolyásra lehet számítani.
Ha megúsztuk a szövődményeket, akkor általában 5-7 nap alatt lezajlik a kór. A beteg akkor nem fertőz, ha a bőrén található összes kiütés pörkös. A betegség terjedését nagyban elősegíti, hogy átlagosan két hét a lappangási idő. A szakma meghatározása szerint az egyik tényezője a bárányhimlő terjedésének, ha egy háztartásban lévő emberekről van szó, az egyik gyermek például hazahozza az óvodából. A másik a szoros testi kontaktus, de elkaphatjuk a betegséget akkor is, ha körülbelül egy órán keresztül zárt térben tartózkodunk egy bárányhimlős beteggel.
A szakértő szerint mindenképpen érdemes kérni az oltást, mert úgy egyrészt kisebb a valószínűsége (a védettség akkor sem 100 százalék) a megfertőződésnek, másrészt így nagyobb eséllyel úszhatjuk meg a súlyos szövődményt, és a kór lefolyása is rövidebb. Nem az a lényeg tehát, hogy ne kapjuk el a bárányhimlőt, hanem hogy ne legyen szövődménye, márpedig ez ellen csak az oltás védheti meg az embert – hangsúlyozta dr. Trethon. Az mno.hu azon felvetésére, miszerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon is kezd terjedni az oltásellenesség, a szakértő így reagált: „ostobaság ellen nagyon nehéz védekezni, nem véletlenül áldoz az állam oly sokat a vakcinák előállítására, beszerzésére, illetve az ingyenessé tételükre. A szakma meg van róla győződve, hogy az oltást érdemes beadni” – emelte ki a főorvos.
Ha nem emlékszünk arra, hogy átestünk-e a betegségen, akkor érdemes vérvizsgálatot kérni, ott minden kiderül. Jó ezt tisztázni, főleg családalapítás előtt állva, nőként, ugyanis a terhesség kockázati tényezőt jelent a kórlefolyás szempontjából: a várandósoknál súlyosabban zajlódhat le a bárányhimlő. Mint az infektológus kifejtette, a babaváró kismamának gyakrabban lesz alsó légúti fertőzése, vagyis vírus okozta tüdőgyulladása. A terhesség egyrészt bizonyos fokig immunhiányállapotot jelent, másrészt a nagy pocak miatt a rekeszizom feltolódik, kisebb a tüdő átlélegzettsége, ez hajlamosít a tüdőgyulladásra.
A bárányhimlőt elkapó kismama babájánál két dolog fordulhat elő. Az egyik, hogy fejlődési rendellenességgel jön világra, ami hála Istennek nagyon ritka. Annál gyakoribb, hogy az édesanya közvetlenül a szülés előtti, utáni néhány napban lesz bárányhimlős, ilyen esetekben a babánál nagyon súlyos kórlefolyásra lehet számítani, amibe sajnos bele is lehet halni. Szerencsére a nőgyógyászok nagy része nagyon jól tudja, hogy ilyenkor úgynevezett hiperimmunglobulint kell beadni a babának. Annak ellenére, hogy a szakértők az oltás fontosságát hangsúlyozzák, dr. Trethon András elmondása szerint két-három hetente őt is rendszeresen keresik meg várandós édesanyák pánikolva, hogy a nagyobbik gyerek hazavitte az óvodából a bárányhimlőt, most mi lesz. Ennek a pániknak elejét lehetne venni azzal, ha kisgyermekkorban mindenki megkapná az oltást.
