Balog Zoltán azt mondta: a mohácsiaknak sikerült megőrizniük a busójárás hagyományát. „A 20. század második felében megpróbálták elrabolni, velünk elfelejtetni a népi hagyományainkat, nemzeti büszkeségünket, de van egy város, Mohács, ahol ezt nem engedték, ragaszkodtak hozzá” – fogalmazott.
Úgy vélte: a busójárás a mohácsiaké, nem a turizmusé, a gazdaság- és kultúrpolitikáé, nem a marketingé, nem a kommunikációs stratégiáké. A mohácsi családok azok, akik készítik a maszkokat és öltözékeket, ők ápolják és adják tovább a hagyományt.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna-parti városban évszázadok óta békében él egymással magyar, horvát, szerb, roma és minden más nemzetiség. „Ez óriási dolog, mert megmutatja, ha békén hagynak bennünket, békében tudunk élni egymással, tisztelve, szeretve egymás hagyományait” – hangsúlyozta.
Fazekas Sándor arról szólt, hogy a busójárás megmutatja, milyen életerős közösség a mohácsi, a fesztiválja pedig olyan lenyűgöző, hogy a látogatóit máskor is visszahozza ide.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a jövőben is lesznek olyan fiatalok, akik őrizni fogják a hagyományt, és a következő korok generációi is részesei lehetnek a busójárás rendkívül látványos eseményeinek.
Szekó József (Fidesz–KDNP), Mohács polgármestere azt emelte ki, hogy a mohácsi busójárás az év első és egyik legnagyobb télűző, tavaszköszöntő rendezvénye, a busók pedig jó munkát végeztek, mert az időjárás érezhetően tavasziasra fordult.
Az emberiség szellemi kulturális örökségeinek UNESCO-listáján szereplő fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról az idén minden eddiginél több, 1200 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt mintegy harminc helyszínen reggeltől estig hetvennél is több programra várják az érdeklődőket. A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsátották a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtották a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. Közben szívesen fényképezkedtek, táncoltak a vendégekkel.
A népszokás rendezvényeire ellátogatott Colleen Bell, az Egyesült Államok, Jonathan Knott, az Egyesült Királyság és Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete, valamint országgyűlési képviselők, más közéleti személyiségek is.
A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.
Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
