Az egészséges fogak elvesztésén kívül súlyosabb problémákat is okozhat az évtizedek alatt rosszul végzett fogmosás. Bizonyított tény, hogy bizonyos fogágybetegséget okozó baktériumok bekerülnek a véráramba, így megjelenhetnek az érfalakon és szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában. Kapcsolatot feltételeznek a fogágybetegségek és a koraszülés, valamint a kisebb magzati testtömeg között, illetve a cukorbetegek állapota is romlik, ha nem kezeltetik fogágybetegségüket.
Dr. Windisch Péter szerint súlyos és költséges beavatkozásokat kerülhetnek el azok, akik megfelelő figyelmet fordítanak a szájápolásra. A felnőttek többsége csak akkor megy el fogorvoshoz, amikor már fájdalma van. Ilyenkor már csak radikális beavatkozásokra – gyökértömés, pótlás, foghúzás – számíthatnak.
A fogágybetegség fájdalommentes tüneteivel – vérző, duzzadt íny, fogkő – kevesen keresnek fel szakembert annak ellenére, hogy a betegségben később az egészséges fogaikat veszítik el. Ez a magyarok nyolcvan százalékára igaz.
Az igazgató a fogágybetegség kialakulásáról elmondta, hogy a nem megfelelően tisztított szájban elszaporodnak a káros baktériumok, a lepedék lerakódik, megvastagodik (fogkő alakul ki), idővel az íny alá jutva pedig állandó gyulladást okoz. Ha pedig az íny nem véd, nem zár, a lepedékréteg egyre beljebb jut, évek alatt megtámadja a fogat tartó szöveteket, majd lebontja a csontállományt, végül pedig kiesik a fog. Az ilyen beteget már kezelni sem lehet, mert ha például implantátumot ültetnek be neki, de fogágybetegsége kezeletlen marad, az implantátuma idővel begyullad, újat beültetni pedig már nem tudnak neki.
Tanácsok
Mindez a káros folyamat jó technikával végzett fogmosással és rendszeres fogászati ellenőrzéssel megelőzhető. Az igazgató szerint nem egyszerű jól fogat mosni, „olyan nehéz, mint egy jól kivitelezett hátraszaltót ugrani”, a különbség csak az, hogy a fogmosás esetében az íny megbetegedése jelenti a sikertelen kivitelezést.
Véleménye szerint ezért a gyerekeknek szakemberektől, a gyakorlatban kellene megtanulniuk a fogmosást, szervezett keretek között az óvodában és az iskolában. Ez így van Skandináviában, ahol mindenkit személyre szabottan tanítanak, és elérik, hogy a gyerekek szeressenek fogat mosni. Svájcban más logikát követnek a megelőzésénél: megértetik a beteggel, hogy ha magas szintű a szájhigiénéje, akkor lényegesen kevesebb pénzt hagy majd a fogorvosnál. Ott a fogorvosnál nemcsak elmondják, hanem meg is mutatják a gyereknek és a szüleiknek, hogyan kell helyesen fogat mosni.
Ha a szülő nem tud helyesen fogat mosni – mert neki sem tanították meg annak idején –, sajnos gyereke is a rossz példát követi majd, figyelmeztet az igazgató. Kevesen tudják például, hogy étkezés után nem tanácsos azonnal fogat mosni, csak fél óra elteltével ajánlott. Időt kell ugyanis hagyni arra, hogy a szájban keletkezett savak által felpuhult fogzománcba a nyálból visszaépüljenek a kioldódott ásványi anyagok. De még ennek betartása és a megfelelő fogmosási technika sem elég sajnos, mert gondoskodni kell a fogkefével nem elérhető területek, a fogközök tisztításáról is.
További hasznos és érdekes cikkeket olvashatnak a Semmelweis Médiasarok oldalán.
