Lángolt a máglya és a koporsó

Becslések szerint a vasárnapi kiemelt programok rekordszámú, mintegy 100 ezer érdeklődőt vonzottak.

kn
2015. 02. 18. 9:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Duna-parti város főterén kedden is több ezer ember gyűlt össze, hogy a borzas busóbundába öltözött, faragott álarcokat viselő hagyományőrzőkkel együtt, kereplők, kolompok zajára elbúcsúztassa a telet.

Hegedűs Emese, a busójárás egyik főszervezője az MTI-nek elmondta: a hat napon át tartó népszokás több mint hetven rendezvénye rendben zajlott, a szórakoztatásról minden eddiginél több, 1100 busó és 100 egyéb maskarás gondoskodott, a résztvevőknek 250 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálták termékeiket.

„Becsléseink szerint a vasárnapi kiemelt programok rekordszámú, mintegy 100 ezer érdeklődőt vonzottak, de a város szombaton is 30-35 ezer, vagyis annyi embert látott vendégül, amennyi évekkel ezelőtt farsangvasárnap gyűlt össze Mohácson – közölte.

A szervező úgy vélte, a busójárás népszerűségének elmúlt években tapasztalt ugrásszerű növekedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a népszokás 2009-ben felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO-listájára.

Már nemcsak Magyarországról és nem is csak a környező országokból, hanem Angliából, az Egyesült Államokból, sőt Kínából és Japánból is jönnek turistacsoportok Mohácsra, hogy részesei lehessenek a télűző fesztiválnak – jegyezte meg.

Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, akkor van az ő farsangjuk, de a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt újabban sok turista erre a napra időzíti a látogatását – tette hozzá.

Hegedűs Emese emlékeztetett arra, hogy 2013 év végén nyílt meg a Busóudvar, ahol azok is megismerkedhetnek a nemzetközi hírű fesztivállal, akik az év más időszakában érkeznek Mohácsra. A busójárás hangulatát idéző kiállítást eddig több mint 15 ezren látták.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.