Nagyböjti nyitány nyakig vérben

Ferenc pápa is unhatja már a finom utalgatásokat a fegyvernagyhatalmaknak, ráadásul most épp egy fontos keresztény időszak kezdetén kényszerült erre.

2015. 02. 18. 5:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az időszak hátterét rendre felelevenítjük ilyenkor – ismétlés a tudás anyja.

A hetedik század óta ezzel a szerdai nappal kezdődik a nagyböjt. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig így a böjti napok száma éppen negyven, mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti annak. A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta figyelmeztetésére negyvennapos böjtöt hirdettek Ninivében.

A negyvennapos böjt a negyedik századra vált általánossá a keresztény világban. A tizenegydik századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjt idején a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ebben az időszakban nem díszíti virág.

Az egyház sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton. A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és áldozatvállalását érte. A húsvétra készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jó cselekedetek.

De lehet, hogy e dolgok befogadásához nem is kell ám vallásosnak lenni; kész szerencse, hogy mind ez idáig nem lett a hamvazószerdából például „Törd le egy pöttyös bögre fülét!” nap. A ma kezdődő nagyböjt időszaka lehet értékes azok számára is, akik nem hisznek Krisztusban – értük külön is imádkozik az egyház a nagyheti szertartások liturgikus elemeként. És nem mellesleg azokért is, akik a fent említett szörnyűségeket elkövetik bármilyen istenfélő közösség vagy személy ellen.

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke február 18-án 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.