Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 320 olyan felmérést fésült át az 1990 és 2010 közötti időszakból, amelyekben a résztvevők saját maguk értékelték az étrendjüket. A szakemberek azt vizsgálták, hogy az emberek milyen gyakorisággal számoltak be tizenhét szokványos, egészséges és egészségtelen enni- és innivaló – gyümölcsök, zöldségek, halak, illetve só, feldolgozott húsok, cukros üdítőitalok – fogyasztásáról.
A tanulmány a Bill és Melinda Gates Alapítvány és a brit kormány szárnyai alatt működő Egészségügyi Kutatási Tanács (MRC) nevű szervezet finanszírozásával készült, és a The Lancet című brit orvosi folyóirat netes kiadásában látott napvilágot egy elhízással foglalkozó tanulmánysorozat részeként.
A tanulmány legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy az idősebb felnőttek helyesebben táplálkoznak, mint fiatalabb társaik, és a nők általánosságban véve egészségesebben esznek, mint a férfiak. Összességében nézve Csád, Sierra Leone, Mali, Gambia és Uganda lakosságának étrendje a legegészségesebb. A legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé tartozik Örményország, Magyarország, Belgium, Csehország és Kazahsztán.
Az egészséges élelmiszerek fogyasztásában Tunézia, Barbados, a Zöld-foki Köztársaság, Mauritius és Izrael állnak az élen, míg az egészségtelen harapnivalók fogyasztását tekintve Azerbajdzsán, Szlovákia, Csehország, Belgium és Hejlungcsiang kínai tartomány a listavezető. Az Egyesült Államok esetében vegyes képet kaptak a szakemberek: itt az egészséges és az egészségtelen ételek fogyasztásának mértéke is megnövekedett.
„Még mindig hosszú út áll előttünk” – mondta Dariush Mozaffarian, az amerikai Tufts Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakember szerint annak ellenére, hogy a nyugati emberek az értéktelen ételek legnagyobb fogyasztói közé tartoznak, ma már Kína és India is egyre feljebb kapaszkodik a negatív ranglétrán, így a kormányoknak ideje lenne közbelépniük. Az eredmények szerint Afrika és Ázsia néhány országában semmilyen fejlődés nem ment végbe az emberek étrendjében az elmúlt húsz évben. A tanulmánysorozat szerzői azt is megállapították, hogy az elhízottság kezelésére irányuló globális erőfeszítések „elfogadhatatlanul lassan” haladnak, és 2010 előtt csupán minden negyedik ország fogalmazott meg irányelveket az egészséges táplálkozásra vonatkozóan.
A szakemberek szerint kevesebb mint egy nemzedék alatt a gyermekkori elhízottság mértéke drasztikusan megemelkedett világszerte, és jelenleg kevés ország tesz lépéseket a fiatalok megóvása érdekében. „Az elhízottságról alkotott képünket muszáj teljesen újragondolnunk, ha meg akarjuk fékezni és vissza akarjuk fordítani a globális elhízottsági járványt – fogalmazott Christina Roberto, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa, aki a tanulmányok egyikén dolgozott. – Egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy az egyént is terheli bizonyos mértékű felelősség a saját egészségét illetően, másrészt fel kell ismernünk, hogy a mai élelmiszer-környezet kihasználja az emberek biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági sérülékenységét, az egészségtelen ételek irányába sodorva őket.”
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2014-ben a világ felnőtt lakosságának 39 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka elhízott volt, egy évvel korábban mintegy 42 millió öt éven aluli gyermek küzdött túlsúllyal vagy elhízottsággal.
