Éveken át összesen több mint 350 ezer euró (107 millió forint) nyugdíjat folyósított a szicíliai tartományi parlament egy képviselőnek, aki soha életében, egyszer sem ült a palermói ülésteremben, a Sala d’Ercoléban, és halála után az özvegye is élvezheti az állami ellátást.
A járadék alapjául a csigalassúságú olasz igazságszolgáltatás egy vitatott döntése szolgál. A nemrég elhunyt Franco Bisignano a szélsőjobboldali MSI párt színeiben indult a tartományi parlamenti képviselőségért a szicíliai Messina városában, de nem győzött. Veresége ellen többször fellebbezett, azzal vádolva a győztes képviselőt, hogy nincs állandó lakóhelye a szigeten. Bisignano harca 1996-ban ért véget, amikor a megkeresett bíróságok közül a legutolsó az ő javára döntött. Ezzel megszerezte a helyet, ám csak „virtuálisan”, mert akkor már 15 éve lejárt az általa megpályázott képviselői poszt mandátuma.
A bírósági döntés nyomán azonban 1996-tól megillette őt a havi 3 millió líra, később 1800 euró nyugdíj. Halála nem változtatott a járadékon, mivel a szicíliai tartományi parlament szabályai szerint az elhunyt képviselő járadékhoz való joga a megözvegyült házastársra száll.
Az 1980-as években végrehajtott reformok ellenére Szicília tartomány havonta még mindig 1,5 millió euró (közel félmilliárd forint) járadékot fizet egykori képviselőknek, özvegyeiknek, sőt olykor gyermekeiknek, köztük egy, az 1940-es évek végén a parlamentben helyet foglaló monarchista képviselő lányának.
