Az utóbbi hetekben több angol nyelvű oldalon – például a The Washington Post – is cikkeztek a védőoltások szabályozásáról, az oltásellenességről és a témával kapcsolatos általános tájékozatlanság súlyos következményeiről. Azoknak a vakcináknak egy része, melyeket itthon a magyar gyerekek ingyenesen megkapnak, Amerikában nem kötelezőek (pl. mumpsz), ezért akár járványok is könnyedén kialakulhatnak, jelenleg épp egy kanyarójárvánnyal küzdenek az egészségügyi dolgozók. Ráadásul a betegek gyakran nem veszik elég komolyan az orvosi szakvéleményeket, sokan tájékozódnak az interneten megjelent, név nélküli cikkekből, kommentekből, ami tovább rontja a józan döntés esélyeit.
Amerikában, ahol még mindig sokan ágálnak a védőoltások ellen, nemrégiben indultak az oltások beadatását támogató kampányok, bár a politikai álláspont nem egységes a kérdésben. Míg a demokraták szeretnék kötelezővé tenni, addig a republikánusok meghagynák választhatónak a védőoltásokat. A demokraták – köztük Hillary Clinton – éles hangon bírálják politikai ellenfeleik azon törekvéseit, hogy az oltások továbbra is maradjanak választhatóak. Szerintük a vakcinák igenis működnek, a gyermekeknek pedig szükségük van a védelemre a betegségekkel szemben; a republikánusok ezzel szemben úgy vélik, a szülőknek kell, hogy legyen választási lehetőségük, az államnak nincs joga beleszólni abba, milyen oltást kell megkapnia gyermeknek.
A legnagyobb probléma, hogy míg a témában politikusok és véleményükhöz, szabadságukhoz töretlenül ragaszkodó szülők vitáznak egymással, kommentelnek, tweetelnek, posztolnak, addig gyermekek halhatnak bele olyan betegségekbe, melyeket évek óta könnyedén gyógyít az orvostudomány. A témáról és a magyarországi helyzetről az ÁNTSZ-t is megkérdeztük.
– A hazai kötelező védőoltási rend érvényesülését jogszabályok biztosítják (Egészségügyi törvény, többszörösen módosított 18/1998. NM rendelet). De mit jelent ez a gyakorlatban, van-e bármiféle jogi következménye annak, ha Magyarországon egy szülő nem adatja be gyermekének a kötelező oltásokat?
– Magyarországon a kötelező védőoltások tekintetében az átoltottság 98 százalék feletti, vagyis az oltásra kötelezettek több mint 98 százaléka részesül védőoltásban. Tudni kell, hogy ha a szülő megtagadja, hogy gyermekének beadják a kötelező védőoltást, akkor azzal nem egyszerűen törvénysértést követ el, hanem saját gyermeke, illetve környezete egészségét veszélyezteti. A jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a gyermek veszélyeztetése miatt a szülő ellen eljárás induljon, pénzbírságot szabjanak ki, végső eszközként akár átmeneti gondozásba is vehető lenne a gyermek. Ennek ellenére a járványügyi szakemberek inkább arra törekednek, hogy az előforduló esetekben meggyőzzék a szülőket arról, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a védőoltással elkerülhető fertőző megbetegedések, szövődmények jelenthetnek – válaszolta az ÁNTSZ kommunikációs osztálya.
– Ha nem sikerül ez a meggyőzés, és a szülők semmiképp nem engedélyezik még a kötelező jellegű oltásokat sem, mi a teendő?
– Előfordul, hogy a szülő minden igyekezetünk és eljárásunk, szankciók ellenére sem engedi beoltatni gyermekét. Az egészségügyi hatóság álláspontja szerint azonban „erőszakkal történő" beoltásnak nincs helye. Ironikus, de tény, hogy miközben a védőoltások következtében sok fertőző betegség ritkává, szinte ismeretlenné vált, a szülőkben és az egészségügyi dolgozókban az a vélemény alakulhat ki, hogy a továbbiakban nincs szükség védőoltásokra. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek veszélyesek: a betegség súlyosságától függően a betegek kórházi ellátást is igényelhetnek, a gyógyulást követően maradandó egészségkárosodás fordulhat elő és egyes esetekben akár halállal is végződhet a fertőzés.
– Jelenleg a lakosság hány százaléka nem kapja meg ezeket a kötelező oltásokat?
– A magas átoltottság és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenység következtében a rutinszerűen alkalmazott védőoltások révén megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete hazánkban kiváló. Hazánkban mindössze a gyerekek 1-2 százalékánál fordul elő, hogy valamelyik kötelező védőoltást nem kapják meg. Ennek elsősorban egészségügyi indokai vannak (például koraszülött csecsemők, súlyos betegség, műtét – ez az oltás fajtájától, az oltandó korcsoporttól, az oltás esedékességétől függően folyamatosan változik). Előfordul továbbá, hogy a szülők külföldre költöznek, de magyarországi lakcímükről nem jelentkeznek ki, így a statisztikában ők is szerepelnek.
– Ha a lakosság bizonyos százaléka nincs beoltva, vagyis csökken a teljes átoltottság, az az egész országra veszélyt jelenthet. Ez valóban így van?
– A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség elég nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kitől elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában. Ha azonban az oltatlanok aránya egy közösségben kritikus szint alá csökken, akkor ez a hatás megszűnik. A kanyaró esetében minimum 95 százalék, a mumpsznál pedig 86 százalék oltottsági szint szükséges az oltatlan „potyautasok" védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét kockáztatjuk. A különböző vakcinákkal kapcsolatos oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek az internetes oldalakon, közösségi portálokon, de elektronikus levelekben is. Ezekben a valóságtól elrugaszkodott összeesküvés-elméletek, nem létező tudósokra és nemzetközi tudományos kutatásokra való hivatkozások, csúsztatások, tárgyi tévedések jelennek meg, és előfordul az is, hogy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.
– Ez az oltásellenesség komoly károkat okozhat, hogyan lép fel ilyen esetekben az ÁNTSZ?
– Az ÁNTSZ a védőoltások elfogadottságát, a magas átoltottsági mutatók megtartását kommunikációs tevékenységével is erősíti. Minden évben április végén, az Európai Védőoltási Hét rendezvényéhez kapcsolódva a WHO-val közösen hívja fel a sajtó és a lakosság figyelmét a védőoltások fontosságára – a kiemelt téma évenként változik. Ezen túlmenően, a HPV elleni önkéntes védőoltás bevezetésével párhuzamosan (2014 őszén) elindította a www.antsz.hu/oltasbiztonsag microsite-ot, ahol a védőoltásokkal kapcsolatosan lehet tájékozódni. Szintén ezt a célt szolgálja az Országos Epidemiológiai Központ www.oltasbiztonsag.hu honlapja, ahol a lakossági tájékoztatáson túl az egészségügyi szakembereknek szóló információk is megtalálhatók – tájékoztatott az ÁNTSZ.
