Valóban csak balszerencse a rák?

Tíz év múlva akár lehetetlen kihívást is jelenthet a rák az egészségügy számára. Beszélgetés a rákellenes világnapon.

Mérvadó, nemzetközi szakirodalmi adatok szerint a daganatos megbetegedések több mint fele megelőzhető lehetne. A Science folyóiratban megjelent tanulmány látszólag ennek pont az ellenkezőjét igazolja: a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak. Most akkor megelőzhető – ha igen, hogyan – vagy sem a halálos kór? Nemzetközi szinten elismert szakértőt, dr. Oláh Editet, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai Oosztályának vezetőjét kérdeztük.

– Egy tanulmány szerint a daganatos megbetegedések többsége inkább a balszerencsén és nem a környezeti hatásokon, a helytelen életmódon és az öröklött genetikai hibákon múlik. A Science folyóiratban megjelent kutatási eredmény szerint a rákos megbetegedések kétharmad részét a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák (mutációk) váltják ki, ez viszont kívül esik az ember befolyásán. Ez kicsit úgy hangzik, mintha nem lennénk felelősek a saját egészségünkért. Várjuk feltett kézzel a halálos betegséget?
– Nehéz elfogadni a következtetést, nem is olvasható ilyen vélemény a tanulmány megjelenése óta (2015. január 2.), pedig a kutatás vezetője, Bert Vogelstein nemzetközi szaktekintély a ráksejtek genetikai állományának kutatásában. A rák bonyolult biológiai betegség, amelynek kialakulását a genetikai és nem genetikai körülmények sokasága együttesen befolyásolja. Ezek között említhetők a korábbi betegségek, ritkán a szülők egyikétől öröklött génhiba – erről valóban nem tehetünk –, továbbá az életmód, valamint a környezeti tényezők. Utóbbiak hatása kiemelten fontos a születés után szerzett génhibák, a mutációk kialakulásában és a betegség előidézésében. Senki nem vitatja, hogy a daganatok kialakulásának lehetnek véletlenszerű elemei, azonban a „véletlen” és a „balszerencse” nem tartoznak a tudomány szótárába, a miértekre keressük a választ.

A világnapot az International Union Against Cancer (UICC) 2000 februárjában Párizsban tartott első rákellenes világkongresszusán hirdették meg annak emlékére, hogy a kongresszus február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen.

(forrás: Wikipédia)

– Min múlnak a sejtosztódáson fellépő hibák?
– A daganatok mutációinak túlnyomó többsége megszületésünk után következik be és a fontos génekben felhalmozódó mutációk – egyéb genetikai és nem genetikai tényezőkkel együtt hatva – több évtized után vezethetnek a klinikailag észlelhető daganat kialakulásához. Sok mutáció éri a sejtjeinket életünk során.

– Miért van az, hogy az emberek többségénél mégsem alakul ki rák?
– Náluk jól működik a sok száz millió évvel ezelőtt létrejött, azóta a szülőktől az utódoknak átörökített hibajavító rendszer (gének és fehérjék), amely a sejtek DNS-hibáinak kijavításával megakadályozza, hogy az egyedi élet során szerzett mutációk a sejtosztódás során az utódsejtekbe jussanak. A tanulmány erről a fontos nem véletlen körülményről nem tesz említést.

– A tüdőrák legfőbb okozója a dohányzás, a bőrráké a túlzásba vitt napozás, a méhnyakráké pedig a HPV-vírus egyes típusai. Ez már kapásból három ráktípus, ami igenis rajtunk és az életmódunkon is múlhat. Milyen hasonló ráktípusok vannak még, amelyek megfelelő életmóddal elkerülhetők?
– A tüdőrákon kívül még további 17 ráktípus hozható összefüggésbe a dohányzással: a fej-nyaki régió 6-féle daganata (például szájüreg, orrüreg, gége, garat); emésztőrendszer daganatai (nyelőcső, gyomor, máj, hasnyálmirigy); a kiválasztó szervrendszer daganatai (vese, húgyvezeték, húgyhólyag), és még ivarszervi daganatokat (méhnyak, petefészek) is ide sorolnak. Az Országos Onkológiai Intézetben végzett kutatások eredményei is azt mutatják, hogy egyes humánpapilloma-vírusok (HPV) más szervek megbetegedéseivel is kapcsolatba hozhatók. És akkor még nem beszéltünk a túlzott alkoholizálással vagy a reprodukciós tényezőkkel – hormonokkal – kapcsolatos kockázatról.

– Vannak-e arra vonatkozó statisztikai adatok, hogy milyen arányban betegednek meg azok, akik rendszeresen mozognak és egészségesebben táplálkoznak?
– Vannak olyan szakirodalmi adatok, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti egyes vastagbél-, méhnyálkahártyarák és az időskori emlőrák kockázatát. Az Egyesült Államokban 2014-ben három új daganatos megbetegedésből egy megbetegedés túlsúlyos, illetve kövér személyben történt, mozgásszegény életmód és egészségtelen táplálkozási szokások mellett. Európában és Magyarországon ennél lényegesen jobb lehet a helyzet.

– A rákos megbetegedések két kiváltó okának szokták megnevezni a genetikát és a környezeti tényezőket. Van-e arra vonatkozó adat, hogy mennyi múlik a géneken és mennyi a környezeti tényezőkön?
– A sejtek szintjén a rák genetikai betegségként határozható meg. A daganatos megbetegedések túlnyomó többsége a születésünk után több évtized elteltével alakul ki a „szerzett” génhibák következtében. Mai ismereteink szerint a daganatok kevesebb, mint egytizedében a betegség valamelyik szülőtől öröklött hibás gén következtében alakul ki, általában fiatalabb korban, de még itt is további genetikai és környezeti tényezők befolyásolják az öröklött betegséghajlamot, illetve a rákkockázatot. Hatalmas nemzetközi összefogásban – közel ötven ország szakembereinek részvételével – folyik kutatás a daganatos betegségek hátterében álló genetikai és környezeti tényezők szerepének jobb megértéséért. Mintegy 5-10 éves kutatómunka szükséges, hogy pontosabb választ tudjunk adni a kérdésére.

– Hogyan csökkentheti az egyén a daganatos megbetegedés esélyét? Mi az, amire igenis nagyon oda kell figyelni?
– Mérvadó nemzetközi szakirodalmi adatok szerint a daganatos megbetegedések több mint fele megelőzhető lehetne. Az idézett tanulmány sem kívánja azt sugallni, hogy nem vagyunk mi magunk is felelősek testi és lelki bajainkért. Éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos daganatfajták kockázatát csökkenteni lehet egészséges táplálkozással, testmozgással és olyan káros szenvedélyek elhagyásával, mint a dohányzás, a mértéktelen alkoholizálás vagy a túlzott napozás. Ne váljon életformává a többórás tévénézés, a számítógép mellől is minél gyakrabban álljunk fel! A rohanások közepette se feledkezzünk meg odafigyelni önmagunkra és a környezetünkben élőkre, a családunkra, elődeinkre – több nemzedékre kiterjedően – valamilyen daganatos megbetegedés családi halmozódására, különösen, ha az fiatal felnőtt(ek)et érint(ett). Óvakodjanak az olyan orvosoktól, genetikusoktól, akik azt hirdetik magukról, hogy sok betegség genetikai kockázatát képesek meghatározni. A lakosságnak hirdetett és árusított genetikai tesztek többsége nem alkalmas arra, hogy a vizsgálatot megrendelő részére egy bizonyos betegség kialakulását, illetve annak súlyosságát előre jelezze. A magas genetikai rákkockázattal élők kiszűrése és ellátása szakképzett genetikusok és klinikai onkológusok feladata. A daganatos betegségek mintegy fele – mai tudásunk és lehetőségeink alapján – nem megelőzhető, de megfelelő szűrővizsgálatokkal a betegség sok esetben a korai stádiumban észlelhető, amikor a túlélés és a gyógyulás esélyei még jók.

– Régen is ennyi daganatos megbetegedés volt, vagy ez a XXI. század sajátossága?
– Az 1970-es években figyeltek fel először a daganatos megbetegedések folyamatosan növekvő számú előfordulására. 2014-ben az Egyesült Államokban 14,5 millió túlélőt regisztráltak, 1971-ben 3 milliót. Ez azt jelenti, hogy 43 év alatt közel ötszörösére emelkedett a daganatos betegséggel élők, illetve a túlélők száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése a következő évtizedre még ennél is megdöbbentőbb. Eszerint 2015–2025 között az új daganatos megbetegedések száma 14 millióról 20 millióra nő majd, ami óriási – lehet kezelhetetlen – kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszer számára.

– Mivel magyarázható ez a riasztó adat?
– Mondják, egyre tovább élnek az emberek (idős korban a rák gyakoribb); a tudósoknak köszönhetően egyre nagyobb az esély a hosszú túlélésre a rák diagnosztizálása után, egyre korábban észlelhetők a betegségek. Ez mind igaz lehet, de a legvalószínűbb ok, hogy folyamatosan és intenzíven szennyezzük a külső és a belső környezetünket. A megelőzés az egyedüli lehetőség a drámai változások lassítására. Reménykeltő, hogy a rákkutatók áldozatos munkájának köszönhetően egyre jobban megismerjük a rák molekuláris folyamatait, a ráksejtek genetikai állományát, ami új lehetőségeket kínál a rák megelőzése, észlelése, diagnózisa és kezelése számára. Jó példa erre, hogy a BRCA1 és BRCA2 gének 20 éve történt felfedezését követően azonnal sikerült a rákgenetikát beépíteni a rákszűrésbe az Országos Onkológiai Intézetben is. A BRCA gének mutációi és a velük kapcsolatos öröklött rákhajlam a lakosság körében igen ritkán fordul elő, de a molekuláris szűrési megközelítés példaként szolgálhat a gyakori – nem örökletes – daganatok genetikai szűrésére is.