Valóban csak balszerencse a rák?

Tíz év múlva akár lehetetlen kihívást is jelenthet a rák az egészségügy számára. Beszélgetés a rákellenes világnapon.

Konopás Noémi
2015. 02. 04. 7:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mérvadó, nemzetközi szakirodalmi adatok szerint a daganatos megbetegedések több mint fele megelőzhető lehetne. A Science folyóiratban megjelent tanulmány látszólag ennek pont az ellenkezőjét igazolja: a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak. Most akkor megelőzhető – ha igen, hogyan – vagy sem a halálos kór? Nemzetközi szinten elismert szakértőt, dr. Oláh Editet, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai Oosztályának vezetőjét kérdeztük.

Egy tanulmány szerint a daganatos megbetegedések többsége inkább a balszerencsén és nem a környezeti hatásokon, a helytelen életmódon és az öröklött genetikai hibákon múlik. A Science folyóiratban megjelent kutatási eredmény szerint a rákos megbetegedések kétharmad részét a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák (mutációk) váltják ki, ez viszont kívül esik az ember befolyásán. Ez kicsit úgy hangzik, mintha nem lennénk felelősek a saját egészségünkért. Várjuk feltett kézzel a halálos betegséget?
– Nehéz elfogadni a következtetést, nem is olvasható ilyen vélemény a tanulmány megjelenése óta (2015. január 2.), pedig a kutatás vezetője, Bert Vogelstein nemzetközi szaktekintély a ráksejtek genetikai állományának kutatásában. A rák bonyolult biológiai betegség, amelynek kialakulását a genetikai és nem genetikai körülmények sokasága együttesen befolyásolja. Ezek között említhetők a korábbi betegségek, ritkán a szülők egyikétől öröklött génhiba – erről valóban nem tehetünk –, továbbá az életmód, valamint a környezeti tényezők. Utóbbiak hatása kiemelten fontos a születés után szerzett génhibák, a mutációk kialakulásában és a betegség előidézésében. Senki nem vitatja, hogy a daganatok kialakulásának lehetnek véletlenszerű elemei, azonban a „véletlen” és a „balszerencse” nem tartoznak a tudomány szótárába, a miértekre keressük a választ.

A világnapot az International Union Against Cancer (UICC) 2000 februárjában Párizsban tartott első rákellenes világkongresszusán hirdették meg annak emlékére, hogy a kongresszus február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen.

 

(forrás: Wikipédia)

Min múlnak a sejtosztódáson fellépő hibák?
– A daganatok mutációinak túlnyomó többsége megszületésünk után következik be és a fontos génekben felhalmozódó mutációk – egyéb genetikai és nem genetikai tényezőkkel együtt hatva – több évtized után vezethetnek a klinikailag észlelhető daganat kialakulásához. Sok mutáció éri a sejtjeinket életünk során.

Miért van az, hogy az emberek többségénél mégsem alakul ki rák?
– Náluk jól működik a sok száz millió évvel ezelőtt létrejött, azóta a szülőktől az utódoknak átörökített hibajavító rendszer (gének és fehérjék), amely a sejtek DNS-hibáinak kijavításával megakadályozza, hogy az egyedi élet során szerzett mutációk a sejtosztódás során az utódsejtekbe jussanak. A tanulmány erről a fontos nem véletlen körülményről nem tesz említést.

A tüdőrák legfőbb okozója a dohányzás, a bőrráké a túlzásba vitt napozás, a méhnyakráké pedig a HPV-vírus egyes típusai. Ez már kapásból három ráktípus, ami igenis rajtunk és az életmódunkon is múlhat. Milyen hasonló ráktípusok vannak még, amelyek megfelelő életmóddal elkerülhetők?
A tüdőrákon kívül még további 17 ráktípus hozható összefüggésbe a dohányzással: a fej-nyaki régió 6-féle daganata (például szájüreg, orrüreg, gége, garat); emésztőrendszer daganatai (nyelőcső, gyomor, máj, hasnyálmirigy); a kiválasztó szervrendszer daganatai (vese, húgyvezeték, húgyhólyag), és még ivarszervi daganatokat (méhnyak, petefészek) is ide sorolnak. Az Országos Onkológiai Intézetben végzett kutatások eredményei is azt mutatják, hogy egyes humánpapilloma-vírusok (HPV) más szervek megbetegedéseivel is kapcsolatba hozhatók. És akkor még nem beszéltünk a túlzott alkoholizálással vagy a reprodukciós tényezőkkel – hormonokkal – kapcsolatos kockázatról.

Vannak-e arra vonatkozó statisztikai adatok, hogy milyen arányban betegednek meg azok, akik rendszeresen mozognak és egészségesebben táplálkoznak?
– Vannak olyan szakirodalmi adatok, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti egyes vastagbél-, méhnyálkahártyarák és az időskori emlőrák kockázatát. Az Egyesült Államokban 2014-ben három új daganatos megbetegedésből egy megbetegedés túlsúlyos, illetve kövér személyben történt, mozgásszegény életmód és egészségtelen táplálkozási szokások mellett. Európában és Magyarországon ennél lényegesen jobb lehet a helyzet.

A rákos megbetegedések két kiváltó okának szokták megnevezni a genetikát és a környezeti tényezőket. Van-e arra vonatkozó adat, hogy mennyi múlik a géneken és mennyi a környezeti tényezőkön?
– A sejtek szintjén a rák genetikai betegségként határozható meg. A daganatos megbetegedések túlnyomó többsége a születésünk után több évtized elteltével alakul ki a „szerzett” génhibák következtében. Mai ismereteink szerint a daganatok kevesebb, mint egytizedében a betegség valamelyik szülőtől öröklött hibás gén következtében alakul ki, általában fiatalabb korban, de még itt is további genetikai és környezeti tényezők befolyásolják az öröklött betegséghajlamot, illetve a rákkockázatot. Hatalmas nemzetközi összefogásban – közel ötven ország szakembereinek részvételével – folyik kutatás a daganatos betegségek hátterében álló genetikai és környezeti tényezők szerepének jobb megértéséért. Mintegy 5-10 éves kutatómunka szükséges, hogy pontosabb választ tudjunk adni a kérdésére.

Hogyan csökkentheti az egyén a daganatos megbetegedés esélyét? Mi az, amire igenis nagyon oda kell figyelni?
– Mérvadó nemzetközi szakirodalmi adatok szerint a daganatos megbetegedések több mint fele megelőzhető lehetne. Az idézett tanulmány sem kívánja azt sugallni, hogy nem vagyunk mi magunk is felelősek testi és lelki bajainkért. Éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos daganatfajták kockázatát csökkenteni lehet egészséges táplálkozással, testmozgással és olyan káros szenvedélyek elhagyásával, mint a dohányzás, a mértéktelen alkoholizálás vagy a túlzott napozás. Ne váljon életformává a többórás tévénézés, a számítógép mellől is minél gyakrabban álljunk fel! A rohanások közepette se feledkezzünk meg odafigyelni önmagunkra és a környezetünkben élőkre, a családunkra, elődeinkre – több nemzedékre kiterjedően – valamilyen daganatos megbetegedés családi halmozódására, különösen, ha az fiatal felnőtt(ek)et érint(ett). Óvakodjanak az olyan orvosoktól, genetikusoktól, akik azt hirdetik magukról, hogy sok betegség genetikai kockázatát képesek meghatározni. A lakosságnak hirdetett és árusított genetikai tesztek többsége nem alkalmas arra, hogy a vizsgálatot megrendelő részére egy bizonyos betegség kialakulását, illetve annak súlyosságát előre jelezze. A magas genetikai rákkockázattal élők kiszűrése és ellátása szakképzett genetikusok és klinikai onkológusok feladata. A daganatos betegségek mintegy fele – mai tudásunk és lehetőségeink alapján – nem megelőzhető, de megfelelő szűrővizsgálatokkal a betegség sok esetben a korai stádiumban észlelhető, amikor a túlélés és a gyógyulás esélyei még jók.

Régen is ennyi daganatos megbetegedés volt, vagy ez a XXI. század sajátossága?
– Az 1970-es években figyeltek fel először a daganatos megbetegedések folyamatosan növekvő számú előfordulására. 2014-ben az Egyesült Államokban 14,5 millió túlélőt regisztráltak, 1971-ben 3 milliót. Ez azt jelenti, hogy 43 év alatt közel ötszörösére emelkedett a daganatos betegséggel élők, illetve a túlélők száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése a következő évtizedre még ennél is megdöbbentőbb. Eszerint 2015–2025 között az új daganatos megbetegedések száma 14 millióról 20 millióra nő majd, ami óriási – lehet kezelhetetlen – kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszer számára.

Mivel magyarázható ez a riasztó adat?
– Mondják, egyre tovább élnek az emberek (idős korban a rák gyakoribb); a tudósoknak köszönhetően egyre nagyobb az esély a hosszú túlélésre a rák diagnosztizálása után, egyre korábban észlelhetők a betegségek. Ez mind igaz lehet, de a legvalószínűbb ok, hogy folyamatosan és intenzíven szennyezzük a külső és a belső környezetünket. A megelőzés az egyedüli lehetőség a drámai változások lassítására. Reménykeltő, hogy a rákkutatók áldozatos munkájának köszönhetően egyre jobban megismerjük a rák molekuláris folyamatait, a ráksejtek genetikai állományát, ami új lehetőségeket kínál a rák megelőzése, észlelése, diagnózisa és kezelése számára. Jó példa erre, hogy a BRCA1 és BRCA2 gének 20 éve történt felfedezését követően azonnal sikerült a rákgenetikát beépíteni a rákszűrésbe az Országos Onkológiai Intézetben is. A BRCA gének mutációi és a velük kapcsolatos öröklött rákhajlam a lakosság körében igen ritkán fordul elő, de a molekuláris szűrési megközelítés példaként szolgálhat a gyakori – nem örökletes – daganatok genetikai szűrésére is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.