A vírusos és bakteriális megbetegedéseket nem mindig könnyű megkülönböztetni, mivel klinikailag gyakran nagyon hasonló tüneteket okozhatnak – mondta az MNO-nak dr. Fekete Ferenc, a Heim Pál Gyermekkórház belgyógyásza. Mindkét esetben megemelkedik a testhő, a lázas légúti betegségek 70-80 százalékát azonban gyerekkorban biztos, hogy vírusok okozzák, ilyenkor csak tüneti kezelést alkalmaznak. Orrfolyásra orrcsepp, ha szükséges, lázcsillapító, bár – Fekete szerint – ezt sem szabad túlzásba vinni, hiszen a láz végeredményben egy jó dolog, az agresszív csillapítás nem szerencsés. Ha a diagnózis szerint bakteriális fertőzés okozza a panaszokat, akkor megfelelő antibiotikumot, megfelelő ideig, megfelelő adagban kell adni.
Nagyon gyakran előfordul, hogy az orvosok szükségtelenül is felírják a recepteket, sőt, néha a betegek nem is az orvoshoz, csak az asszisztenshez állnak sorba, és vizsgálat nélkül követelik azt az antibiotikumot, ami szerintük hatni fog.
A belgyógyász szerint a problémát az okozza, hogy érezhető egy erős presszió a betegek részéről az orvos felé. „A szülők szinte elvárják, hogy ha lázas a gyermek, akkor igenis adjon az orvos antibiotikumot, hogy azzal megelőzzék a bakteriális betegségeket. Ez helytelen érvelés, de magam is érzem, hogy tapasztalható egyfajta nyomás. A legtöbben úgy gondolják, nem tudnak másként dűlőre jutni a szülővel, mint hogy receptet írnak, még akkor is, ha ez szakmailag nem helyes.”
A gyermek érdekében érdemes lenne a szülőknek jelezni az orvos felé, amennyiben nincs feltétlen igényük az antibiotikumos kúrára, és ha csak lehet, kerülnék az ilyen jellegű kezelést. Így az orvos sem érezné a nyomást, hogy kezelni csak gyógyszerrel lehet.
„Kifejezetten jó ötletnek tartom, hogy létrejöjjön egy kölcsönös kommunikáció a szülő és az orvos között. Talán javíthatna a jelenlegi helyzeten” – mondja dr. Fekete Ferenc.
A témáról több szülőt is megkérdeztünk. Kovács Teréz édesanya magas láz és hányás miatt vitte orvoshoz négyéves kislányát, akinek azért írt fel egy komolyabb antibiotikumot az orvos, mert a gyermek környezetében skarlátos betegség is előfordult, és a hasán látott egy pöttyöt. A második napon már egyértelmű volt, hogy baj van, nem használ a gyógyszer. A kislány rosszabbul lett, az antibiotikumot is kihányta, egész nap csak feküdt. Aztán végül visszamentek a gyermekorvoshoz, aki megállapította, hogy nem skarlátos a beteg, és kérte a szülőt, hagyja abba az antibiotikumos kúrát. Bár a kicsi nem szedte be az összes gyógyszert, a feleslegesen bevitt szer így is éreztette káros hatását.
„Az antibiotikum alapvetően nem a szervezetünk része – mondja dr. Fekete –, és mint minden, amit beviszünk, árthat. A vírusbetegségek esetében, mikor az immunrendszer feladata a szervezet gyógyítása, biztosan nincs szükség antibiotikumra, ezért, ha ennek ellenére bekerül a szervezetbe, annak különféle mellékhatásai lehetnek.” Ilyen a hasmenés, a hányás, de a doktor szerint nagyobb populációs hatása is van, hiszen a rezisztencia fokozódásához vezet, ami igazán komoly probléma. Ezek a rezisztens kórokozók ugyanis átterjedhetnek egyik emberről a másikra.
„Vegyünk például két egészséges embert, ha az egyik megbetegedik, és a másiknak van egy rezisztens gént hordozó kórokozója, és ezt egyszerűen átadja a beteg félnek, akkor az ő állapota már nem gyógyítható azzal az antibiotikummal, amivel kellene, mivel már nem hatékony. A rezisztencia terjedésének oka, hogy olyankor is gyógyszert adnak, mikor nem lenne szabad. Ez a populációs mellékhatás óriási” – hangsúlyozza a belgyógyász. Ennek tehát mind szenvedő alanyai vagyunk, függetlenül attól, hogy mikor és mennyi antibiotikumot szedünk. „Éppen ezért érdemes kerülni a felesleges kezeléseket – emeli ki dr. Fekete –, mert ezzel nemcsak saját magát, hanem az egész társadalmat megvédi a beteg a mellékhatásoktól vagy a nem kívánt következményektől.”
Több program is indult világszerte, melyek célja, hogy csökkentse az antibiotikum-használatot és csak egyértelműen indokolt esetben alkalmazzák. A megalapozott diagnózis esetén természetesen szükséges, de túl hosszú ideig sem célszerű szedni, csak ameddig feltétlenül kell.
Ahogy dr. Fekete Ferenctől megtudtuk, nincs átlag arra, hogy hány antibiotikumos kúra „fér bele", ha valakinek nincs bakteriális megbetegedése, akkor egy évben egyszer is felesleges. Ugyanakkor ha valakinél tízszer diagnosztizálnak bakteriális fertőzést egy éven belül, akkor tízszer szükséges a kezelés. Persze ott már el kell gondolkodni, hogy nincs-e valamilyen alapbetegsége a páciensnek.
Most még szinte elképzelhetetlennek tűnik, de ha nem változtatunk, akkor néhány évtizeden belül egy jelentéktelennek tűnő bakteriális fertőzés jelentheti a legnagyobb közegészségügyi kockázatot. Öröm az ürömben, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint Magyarországon az európai átlagnál kevesebb antibiotikumot használnak fel. Ennek ellenére figyelmeztetnek, hogy minden helytelenül felhasznált antibiotikum-adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben.
„Láttunk már ilyen kórokozót, a második világháború alatt a harctéri sérülések esetén életmentő volt egy adag penicillin. Ma ehhez képest a stafilococcusok három százaléka érzékeny a penicillinre a korábbi száz százalékhoz képest, és vannak olyan baktériumok is, melyek az összes rendelkezésre álló gyógyszerrel szemben ellenállóak tudnak maradni. Akár a közösségen belül vagy a kórházban is lehetnek olyan kórokozók, melyek elvesztik érzékenységüket a gyógyszerekre, és akkor nincs tovább. Ilyenkor tényleg csak a szervezet és a baktérium viszonya dönti el, hogy mi lesz” – mondja dr. Fekete.
A belgyógyász szakorvos tájékoztatása szerint a Heim Pál Gyermekkórházban jelenleg is kezelnek rezisztens kórokozóval fertőzött betegeket, de ez most még kontrollálható. „A gyerekek esetében jobb a helyzet – mondja a szakorvos –, felnőtt vonalon azonban nehezebb ezt féken tartani.”
„Az antibiotikum mellékhatásainak következménye az is, hogy világszerte elárasztották a rendelőket azok a betegek, akiknél elszaporodott a Clostridium difficile nevű kórokozó, amely toxint termel a vastagbélben, és ott egy súlyos vérzéses gyulladást okoz – mondja dr. Fekete. – Ez tipikus következménye az antibiotikum túlzott használatának, és akár életveszélyes is lehet, nehezen gyógyítható.”
