A Couchsurfing, azaz a kanapészörfözés jelensége már tíz éve nyújt roppant gazdaságos, vagyis ingyenes szálláslehetőséget a világ szinte bármely pontján. Lényege, hogy az úgynevezett hosztok felajánlhatják a „kanapéjukat” vadidegen külföldiek számára, akik a Coachsurfing.comon jelezték ezt felé. Ha a hosztnak szimpatikus a „szörföző” profilja, elfogadhatja a kérést és a megbeszélt időpontban létre is jöhet az izgalmas multikulturális vakáció. Vagy rémálom E cikk írója saját szörfös kalandjai közben kérdezett meg pár negatív élményeket átélt vendéglátót és utazót.
Eleinte csak a hátizsákos, kalandot kereső fiatalok fedezték fel maguknak a szolgáltatást. Kanapészörföst fogadni ritka lehetőség volt, csakúgy mint hosztot találni. A létrejött találkozások szinte mindegyike nagyon pozitív élmény volt a résztvevőknek, a Couchsurfing híre így hamar elterjedt a világban. Bázisai a bizalom, a nyelvtudás és a kedvesség. Napjainkban több millióan szörfölnek és hosztolnak a világban, és bizony az elmúlt években már felbukkantak olyan felhasználók mind a szörfösök, mind a hosztok köreiben, akik nincsenek tisztában ezekkel a bázisokkal, vagy esetleg egyenesen a kihasználás vezérli őket.
A Couchsurfing egy adok-kapok dolog. Én biztosítom, hogy jól érezze magát nálunk a vendég, ő pedig gondoskodik arról, hogy mi jól érezzük magunkat vele. Ez sajnos egyre ritkábban van így. – Monique, Franciaország
A franciaországi Roanne városában élő idősebb házaspár, Monique és Roland már több száz szörföst fogadott. Eleinte nagyon jó tapasztalataik voltak, de velünk már azt közölték, hogy valószínűleg minket fogadtak utoljára, és abbahagyják a hosztolást, mert egyre többen csak ingyen hotelként használják őket. Elmesélték, hogy legtöbben jelenleg csak lepakolnak náluk, elmennek egy koncertre, vagy inni az éjszakába, és csak aludni térnek vissza. Gyakorlatilag nem is látják az illetőt, akinek odaadták a lakásuk kulcsát. „A legtöbben azonban csak szimplán nem értik a Couchsurfinget – magyarázza a házaspár. – Idejönnek, mosolyognak, esznek-isznak napokig, aztán elmennek boldogan. Mi meg moshatjuk az ágyneműt, főzhettünk rájuk, szabadságot vettünk ki, és igazából annyit sem kapunk cserébe, hogy segítenének elmosogatni. Olyan is előfordult, hogy készpénz és ékszerek tűntek el a lakásból.” És ez még csak a legenyhébb történetek közé tartozik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!