Eladományozták Nicolas M. Salgo magyar ezüstkincsét

A gyűjtemény legrégebbi darabjai a középkorból származnak.

A magyar ezüstművesség számos remekét tartalmazó kollekcióból április 6-án nyílik kiállítás a múzeumban Hungarian Treasure: Silver from the Nicolas M. Salgo Collection címmel, középpontjában a magyar ötvösművészet páratlan kincseivel.

A Metropolitan múzeum honlapján megjegyezte, hogy a 2005-ben elhunyt Salgót budapesti tartózkodása idején elbűvölte a magyar ötvösművészet, és a különleges darabokból megalkotta saját „kincsestárát”. Az október 15-ig látogatható kiállításon a három évtized alatt összegyűjtött, a múzeumnak adományozott ezüstkollekció 120 különleges darabja látható. Ezek többsége a XV–XVIII. század közötti időszakból származik, és a magyar ezüstművesség legszebb, finoman megmunkált műveit jelentik.

A Salgó-gyűjtemény legrégebbi darabjai a középkorból származnak: összesen hét tárgy, egyebek mellett két aprólékosan, áttört technikával díszített, zománcozott serleg. A kollekciót a darabok különleges formái, ötletes dekorációi és történelmi jelentősége teszi kivételessé.

A „bőkezű felajánlásnak köszönhetően” Magyarországon kívül jelenleg a Metropolitan Művészeti Múzeum az egyetlen, amely a térség pazar ötvösmunkáinak ilyen gazdag gyűjteményével rendelkezik – olvasható a múzeum honlapján.

Nicolas M. Salgo 1914. augusztus 17-én született Budapesten Salgó Miklós néven. Orosz hadifogságba esett jogász apját csak az I. világháború után ismerhette meg. Salgó mérnöknek készült, majd a jogászi pályára váltott. A budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett diplomát, majd Genfben dolgozott egy export-import cég alkalmazásában. 1948-ban New Yorkba küldték, ahonnan már nem tért vissza.

Az Egyesült Államokban építési vállalkozóként meggazdagodott, ő volt az egyik befektetője és egy ideig az egyik tulajdonosa az 1960-as években épült washingtoni Watergate épületkomplexumnak. 1983 és 1986 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt, majd több éven át az amerikai külügyminisztériumban az ingatlanügyek felelőse. A kommunizmus bukása után ő készítette elő több kelet-európai országban az amerikai nagykövetségek új épületeit.

Budapesti nagykövetként 1987-ben saját költségére Varga Imrétől megrendelte a magyar zsidók tízezreinek az életét megmentő Raoul Wallenberg svéd diplomata bronz és gránit emlékművét, amelyet először a nagykövetség kertjében helyeztetett el, majd Kádár Jánosnál tett búcsúlátogatásán felajánlotta a szobrot a magyar népnek. Kádár elfogadta az ajándékot, amelyet a Pasaréten állítottak fel 1987. április 15-én feltűnés nélkül.

Salgó a magyar képzőművészet és iparművészet alkotásainak jelentős gyűjtője volt. Már gazdag vállalkozóként alma materében, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen létrehozta az apjáról elnevezett Otto Salgo alapítványt, amelynek révén 1983 és 2001 között számos amerikai professzor és tudós fordult meg Budapesten vendégoktatóként. 2004-ben az amerikai–magyar kapcsolatok előmozdításáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2005. február 26-án floridai otthonában érte a halál.