Tel-Avivban egy építkezés előkészítésekor, egy új irodaház felhúzása előtt a kötelező ásatáson olyan ősi kerámiatöredékekre bukkantak, amelyek jelenléte a régészek szerint sörfőzésre utal. A régészeti hatóság szerint a leletek arra utalnak, hogy a kora bronzkorban, i. e. 3500-3000 körül egyiptomiak éltek a város déli részén, akik a feltárás tanúsága szerint 17 veremben tárolták mezőgazdasági termékeiket. „A több száz kerámiatöredék között több olyan nagyméretű medence maradványait is megtaláltunk, amelyet az egyiptomiak hagyományosan sör főzésére használtak\" – mondta Diego Barkan, az IAA ásatást vezető régésze.
A szakemberek a sörkészítés bizonyítékain kívül felszínre hoztak egy nagyjából hatezer éves réztőrt és egy kovakövet is.
„A kerámiákat szalmával vagy más organikus anyaggal megerősítették, ami nem volt jellemző a helyieknél, de az egyiptomiaknál igen\" – tette hozzá Barkan. Hasonló eszközöket találtak ugyan már délebbre, a Negev-sivatag északnyugati részén, de a kutatókat meglepte, hogy a mai Tel-Aviv helyén is éltek egyiptomiak. „Ez a legészakibb hely, ahol eddig kora bronzkori egyiptomi jelenlét bizonyítékaira bukkantunk\" – hangsúlyozta a régész. „Ma már tudjuk, hogy a régi egyiptomiak is értékelték Tel-Aviv lehetőségeit, és ők is ihattak egy pohár sört itt, mint a város mai lakói.\"
A szakemberek szerint az ősi egyiptomi társadalom minden rétege fogyasztott sört, nemre és életkorra tekintet nélkül. Abban viszont még nem bizonyosak a kutatók, hogy csak különleges ünnepi alkalmakkor itták-e, vagy a mindennapokban is fogyasztották. Az ősi söröket árpából készítették, először megfőzték a gabonát, majd a napon erjesztették a nedűt. A keverékhez gyümölcskoncentrátumokat adtak ízének és aromájának fokozására. A kész italt leszűrték, majd elfogyasztásig különleges edényekben tárolták. A gízai piramis építői naponta több liter sört is kaptak kenyéradagjuk mellé, és nagyra tartották az italt. „A tökéletesen elégedett ember szájában sör van\" – állítja egy az i. e. harmadik évezredből származó felirat.
