Két madárszerű, ám röpképtelen tollas dinoszauruszról, oviraptorról (tojásrablóról) van szó, amelyek a késő kréta korban, mintegy 75 millió évvel ezelőtt pusztultak el. Az őshüllőket a paleontológusok William Shakespeare egyik legismertebb tragédiájának főhősei, Rómeó és Júlia után nevezték el – idézte a LiveScience portál a Scientific Reports tudományos lapban megjelent tanulmányt, ahol dinoszaurusz Rómeó és Júliának nevezik a dínópárt.
Mint Scott Persons, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, rendkívül nehéz megállapítani a dinoszauruszok nemét, mivel lágyszöveteik megkövültek az évmilliók alatt. A kutatócsoport ezért összehasonlította az oviraptorok és a ma élő madarak csontvázát, és kiderült, az őshüllők hosszú faroktollazattal rendelkeztek. Mivel röpképtelen állatokról van szó, a faroktollazat vélhetően valamilyen egyéb célt szolgált, nagy valószínűséggel a párválasztásban játszhatott szerepet.
„Abból indultunk ki, hogy ugyanazt a szerepet tölthette be, mint számos modern kori madárnál, például a pávánál, pulykánál, prérityúknál a násztánckor a faroklegyező” – magyarázta Scott Persons.
A paleontológusok ebből kiindulva tovább vizsgálták a két csontvázat, és megállapították, hogy az egyik dinoszaurusz erőteljesebb farokcsontozattal rendelkezett, kissé más volt a csontok alakja is. Ez megfelel a jelenkori ivari kétalakúságnak (dimorfizmusnak), amikor egy faj hímnemű és nőnemű egyedei jelentősen eltérnek egymástól testfelépítésben, testméretben.
„A két oviraptor testméretét tekintve körülbelül egyforma volt, és minden egyéb anatómiai jellemzőjük is egyezett, viszont Rómeónak nagyobbak voltak a farokcsontjai, így vélhetően hím dinoszauruszról van szó. Júliának ezzel szemben rövid és egyszerűbb felépítésű farokcsontjai voltak, vagyis nőstény oviraptor fosszíliáira bukkantunk” – hangsúlyozta a kanadai paleontológus.
Az állatok pusztulását feltételezések szerint az okozta, hogy hirtelen megindult egy nagy homokdűne, amely betemette őket.
