Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) halászati szolgálatának hétfői jelentése szerint a legfrissebb számadat mintegy hússzorosa az elmúlt évtized ugyanezen három hónapos periódusainak átlagánál, és kétszerese a legutóbbi, 2013-ban mért negatív rekordnak.
A szakemberek szerint a táplálékhiány miatt a zsákmány után kutató anyaállatok kénytelenek messzebbre elúszni az óceánban, hosszabb ideig magukra hagyva kicsinyeiket. A tengeri emlősök elsődleges telepeit sújtó táplálékhiány oka valószínűleg a melegedő óceánvíz, amely a nyugati part mentén tapasztalható, szokatlanul gyenge széljárással van összefüggésben. Az erősebb szelek általában segítenek közelebb hozni a felszínhez a tápanyagban gazdag hidegebb vizeket a Csendes-óceán mélyéről – magyarázta Michael Milstein, a szolgálat szóvivője. A szakemberek elmélete szerint az idei tél enyhe – a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó – El Nino légköri jelensége is hozzájárul a táplálékhiányhoz.
A halászati szolgálat 2250 partra vetődött példányról szóló adata csupán azokra az oroszlánfókákra vonatkozik, amelyeket élve találtak a partokon és a tengeri emlősök mentésével foglalkozó központokba szállítottak – mondta Milstein, hozzátéve, hogy az elpusztult egyedek számáról egyelőre nincsen pontos adat. Figyelembe véve azonban, hogy a kaliforniai oroszlánfóka-populáció nagyjából 300 ezer egyedet számlál, és ebből mintegy 60 ezer fiatal állat, „az idei halálozási ráta igen jelentős lehet” – jegyezte meg a szóvivő.
A szolgálat 2004 óta követi nyomon az oroszlánfókák partra vetődését a kaliforniai partoknál: a havi rekordot idén márciusban mérték, amikor 1050 példány sodródott ki a szárazföldre.
