A tobzoskák forradalmasíthatják a golyóállómellény- ipart

A tobzoskák pikkelyeinek „önjavító” képessége egy nem várt felfedezés.

MTI
2015. 07. 07. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rovarevő emlősök testét tetőcserepek módjára borítják a pikkelyek, amelyek a fenyőtobozhoz hasonlóan helyezkednek el, innen kapta az állat a magyar nevét. A pikkelyek a fejük tetejétől a farkuk végéig beborítják a testüket, csupán a hasuk nem páncélozott, így amikor védekeznek, összegömbölyödnek.

Ha horpadás keletkezik egy pikkelyen, az magától helyreállhat, ehhez vízre van szükség, a folyamat három-négy percig tart – állapította meg az északkelet-kínai Liaoning tartomány Senjang városában folyó laboratóriumi kutatás projektvezetője, Liu Ceng-csien.

A kutató a South China Morning Post című lapnak elmondta, a golyóálló mellénnyé alakított tobzoskapáncél azt követően, hogy lövés éri, újrahasznosíthatóvá válik, például úgy, hogy rövid időre mosógépbe teszik. A kevlár alapú lövedékálló mellények rendeltetésszerű igénybevételük után már nem használhatók újra.

A kínai kutatók megállapításának lényege, hogy a tobzoskák páncélja víz hatására regenerálódik, a sérült felületek teljesen visszanyerik eredeti állapotukat. Az elsősorban hangyákkal táplálkozó tobzoskák páncélja elég erős még ahhoz is, hogy akár az oroszlánharapást is állja. Páncélkabátjuk titka Liu szerint molekuláris struktúrájukban rejlik. A pikkelyekben egyes molekulák olyan különleges módon kötődnek egymáshoz, hogy képesek „emlékezetben tartani” állapotukat és rendkívül erős külső behatás ellenére is fenntartani azt.

A víz, a nedvesség tudja felébreszteni ezt a fajta „memóriát” és az alakváltoztató molekulák közreműködésével aktiválni az öngyógyító képességet. „A természet figyelemre méltó alkotása ez” – jegyezte meg a kutató. Hozzátette, ameddig a pikkely egyben marad, teljességgel képes az eredeti állapotát felvenni, bármilyen súlyos is a deformáció.

A kutatócsoport vezetője azt is elárulta, hogy a felfedezés meglepte őket, valójában a páncél erős fizikai behatásnak való ellenállását kutatták, amikor a minták mosásakor megfigyelhették a sérülések „automatikus” korrekcióját.

Az Ázsiában és Afrikában honos tobzoskák nyolc fajából az egyik, a kínai vagy bengáli tobzoska (Manis pentadactyla) elsősorban az ország déli részén él, Tajvanon és Hajnan szigetén is előfordul, valamint Indiában, Nepálban, Bhutánban, Bangladesben, Mianmarban és Indokinában is találni belőlük.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.