Inkább ne is szüljön a magyar külföldön?

A bürokrácia arra kényszerítheti a külhonban családot alapító magyar fiatalokat, hogy elgondolkodjanak azon, gyermekük joggyakorló magyar állampolgárként kezdje-e életét vagy sem.

Ezrével hagyják el az országot munkavállalási céllal magyar fiatalok. Természetesen nem mindenki mosogatni megy Londonba, nem kis részük diplomás értelmiségi, ők egy-egy kihagyhatatlan szakmai lehetőség miatt választanak maguknak átmenetileg lakóhelyet Magyarországtól távol. Előfordul, hogy e kivándorlók külföldön alapítanak családot, ekkor pedig nem várt problémákkal találhatják magukat szembe. Az MNO-t több olvasó is megkereste történetével, miszerint karácsonyra vagy nyárra szívesen hazajönnének, hogy együtt legyen a (nagy) család, de mivel csecsemőjük papírjaira sok-sok hónapot várni kell, ez nehézséget jelent.

– Lehetetlen helyzet, hogy a család egyéves korában láthassa először a lányomat – kezd történetébe Márton, aki egy németországi nagyvárosban kapott munkalehetőséget. Tavasszal született első, a magyar törvények szerint magyar állampolgárságú gyermekük, de a kis Viola nem gyakorolhatja jogait, amíg meg nem történt hazai anyakönyvezése, anélkül pedig – az eddigi szabályozás szerint – útlevele, magyar személyi igazolványa és egészségbiztosítása sem lehet.

1. Eredeti születési anyakönyvi kivonat
2. a.)  Szülők magyar házassági anyakönyvi kivonata vagy
b.) Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

vagy
c.) Külföldi házassági anyakönyvi kivonat és anyakönyvezési kérelem
3. Adatlap (kérelem nyomtatvány)
4. Szülők állampolgárságának igazolása
5. Adatlap személyi adat- és lakcímnyilvántartásba történő felvételhez
a.) Kérelem Magyarországon élő magyar állampolgárként nyilvántartásba vételhez (ha a nyilvántartásba vételt külföldön élő magyar állampolgárként kérik, úgy arról az anyakönyvezési kérelem nyomtatvány 8. pontjában kell nyilatkozni!)
6. Magyar állampolgárságú szülő eredeti lakcímkártyája
7. Konzuli díj
8. Saját névre megcímzett válaszboríték (postai benyújtás esetén)
9. Ha útlevelet is kérnek a gyermeknek, két darab útlevélkép a gyermekről

Az édesapa a konzulátussal történt előírásszerű egyeztetés során döbbent rá, hogy a magyar szervek szerint hivatalosan mindennel együtt két hónapos eljárás nem lesz sétagalopp. Ott ugyanis arra kérték: az ötperces ügyintézéshez kérjen időpontot, amit meg is kapott – két hónappal későbbre. Amikor sorra került, a konzulátuson közölték: Viola papírjára idén már ne számítsanak.

A két hónap valójában a kérelem Magyarországra érkezésétől ketyeg. A konzuli tisztviselőnek az előírás szerint az első diplomáciai postával el kell küldenie a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet. A papír megérkezését követően a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai szabályoknak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt, illetőleg a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja. Az ekkor szükséges plusz idő nincs benne a két hónapban, s evidens, hogy bármilyen papírral el lehet csúszni (lásd keretes írásunkat!).

Márton elmondta: a nyaralás tervezésekor elgondolkodott rajta, hogy feleségét és lányát egyszerűen autóba ülteti, és meg sem áll Budapestig, hogy együtt lehessen a család. De meggondolta magát, hiszen ez nem lenne szabályos. Így inkább feláldozza a nyaralást a nagyszülőkkel, esetleg még a karácsonyt is, csak ne keveredjen emiatt semmilyen eljárásba. Szintén magyar feleségével inkább a nyilvánosság útját választották, hátha történik valami. Ráadásul ők még szerencsések abból a szempontból, hogy autózni tudnak, de Londonból például ez már sokkal nehezebb, a repüléshez pedig kellenek a papírok. Hogy tényleg szabálytalan-e, erről is érdeklődtünk – először telefonon, hiába, majd írásban – a kormányhivatalnál, íme a kérdéseink:

Természetesen vannak olyanok is, akik elriadnak a rájuk váró bürokratikus eljárástól. Anita az angliai Bournemouthban adott életet Lujza nevű gyermekének.

– Szerettünk volna neki magyar útlevelet, de mivel az egész procedúra, úgy tudom, hat hónapot vett volna igénybe, és mi három hónapon belül szerettünk volna hazautazni, ezért gyorsabb megoldás volt az angol útlevelet kikérni – számolt be a gordiuszi csomó átvágásáról a fiatal anyuka. Mivel Anita és párja 5 éve adófizetők, lányuk jogosult a brit állampolgárságra is. – A papírok beadása után két héten belül megérkezett Lujza brit útlevele minden probléma és fennakadás nélkül. A lányom most kétéves, magyar útlevele még nincs; nem is tettünk több erőfeszítést érte, épp a kijárhatatlan bürokrácia miatt. Az Európai Unióban pedig britként is simán utazhatunk – foglalta össze történetét. Anita a jövőben szeretne magyar papírokat Lujzának, de az ezzel járó nehézségeket egyelőre nem tudja vállalni.

Mártonék és Anitáék is számos, hozzájuk hasonló sorsú párt ismernek. Hogy pontosan hány embert érinthet a dolog, azt megint csak a hivataltól próbáltuk megtudni.

8000 külföldön született magyar kisbaba vár hónapok óta magyarországi anyakönyvezésre – ismerte el a fővárosi kormányhivatal néhány hete a Hvg.hu-nak. A hazautazási nehézség problémakörét Ujhelyi István (MSZP) vetette fel hetekkel ezelőtt levélben Lázár János kancelláriaminiszternek. Lázár elismerte, hogy jelentős az ügyhátralék, amelyet minden jó szándék ellenére nem is lehet gyorsan felszámolni. A problémát az illetékesség változása okozza: a fővárosi kormányhivatalhoz került egy csapásra egy 200 ezres ügyhátralék. Ez pedig – írja Lázár; és most döbbenetes számok következnek – 300 ezres ügyszámot és 500 ezer anyakönyvi cselekményt jelent. A fővárosi hivatalnokoknak tehát ennyi hátralékkal kell most megküzdeniük, nem csoda hát, ha egy évet is várnia kell annak, aki új papírt szeretne. Lázár azt írja, hogy az ügyhátralék ledolgozása érdekében intézkedett már, hogy a 19 megyei kormányhivataltól összesen 100 főt vonjanak még be a munkába. Emellett a kormány döntött bizonyos könnyítésekről: például, hogy útlevelet 6 év alatti gyereknek az anyakönyvi kivonat nélkül is ki lehet állítani, illetve a hivatalos fordítás formai követelményeit is enyhítik.

Összeállításunk elkészülte közben – illetve amíg hosszasan várakoztunk a 2015 áprilisa óta az ügyben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala válaszaira – befutott Mártonék jelzése: a magyar kormány minden előzetes jelzés nélkül átvágta a gordiuszi csomót, így már nem kell amiatt rágniuk a körmüket, hogy egy budapesti ügyintéző az ősz folyamán épp az ő ügyüket halássza-e ki a kupacból, pár perc alatt kiállítva Viola okmányait.

– Váratlanul értesültem egy augusztus eleji kormányrendeletről, ennek értelmében útlevelet kaphatnak azok is, akik még nincsenek anyakönyvezve, tehát részben megoldották a problémánkat, legalább utazni lehet majd – számol be ügyük előremozdulásáról Márton, aki azonban furcsállja, hogy amikor a hozzájuk hasonló külföldi magyar munkavállalók az idei nyarukat legkésőbb megtervezték, tehát június végén, a rendeletnek még híre-hamva sem volt. A dokumentumban szereplő, igen fontos információkat a külügyi tárca egyik konzuli aloldalán találtuk meg.