Demenciát is okozhat a rossz táplálkozás

Az időskori elbutulás okait sokszor nem ismerik, de a táplálkozás tudatos formálásával lehet tenni ellene.

A demencia előfordulásának gyakorisága csökkenthető, ha megelőzik a cukorbetegséget vagy megfelelően kezelik azt. Emellett segít a hipertónia, azaz a magas vérnyomás elfogadható értékre (140/90 Hgmm) csökkentése és a dohányzás elhagyása – erre Martin Prince, a londoni King’s College professzora hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Alzheimer Társaság legutóbbi jelentésében.

A professzor tanulmányában arra is rámutat, hogy az Alzheimer-kór és a demencia kisebb eséllyel jelentkezik azoknál, akik vigyáztak az agyuk egészségére. Graham Stokes professzor, a Bupa (angol gyökerű nemzetközi egészségügyi hálózat) demenciaközpontjának vezetője szerint mindez elérhető az agy aktívan tartásával, rendszeres tornáztatásával, egészséges étkezéssel és a sporttal is.

Az emberi szervezet által felhasznált energia 20-25 százalékát az agy veszi igénybe, és – a súlyos éhezést kivéve – csak a vérben lévő cukrot tudja hasznosítani, más tápanyagot nem. Ezért kiemelten fontos, hogy az étrend elegendő szénhidrátot is, főként keményítőt (például lisztből készült termékeket, burgonyát) is tartalmazzon. Ezeknek összességükben a napi energiaszükséglet 50-55 százalékát kell kitenniük.

Az Alzheimer-kór következtében a szellemi képesség nagymértékben romlik, esetenként az érintett életvitelét, önellátását súlyosan megnehezíti vagy ellehetetleníti. Jellegzetessége, hogy az agyszövet károsodik és elsorvad, a beteg elfelejti hozzátartozói nevét, a mindennapi használati tárgyak megnevezését, károsodik a tanulási képesség, sérül a szóbeli kifejezőkészség és képzelőerő is, valamint romlik a tájékozódó- és az ítélőképesség is. A hangulat ingadozni kezd, felléphet depresszió, nyugtalanság, makacsság. A szociálisan visszahúzódó beteg előbb-utóbb agresszívvá is válhat, és viselkedészavarok is jelentkezhetnek nála.

Az Alzheimer-kór progresszív, azaz folyamatosan rosszabbodó és degeneratív, azaz látható ok nélkül bekövetkező betegség. Okát nem ismerik, azonban az utóbbi évtizedekben több hajlamosító tényezőt is sikerült kimutatni. Megfigyelték azt is, hogy családi halmozódás esetén bizonyos gének szerepet játszanak a betegség öröklésében.

Minden erőfeszítés és számos kutatás ellenére még nem áll rendelkezésre oki terápia az Alzheimer-kór gyógyítására. Csak olyan gyógyszerek kaphatók, amelyekkel az életminőség javítható, de a romlás nem állítható meg. Bár előfordulnak olyanok, akik évtizedeket töltenek Alzheimer-kórosként, az átlagos túlélési idő a diagnózistól mindössze 8 év.

Közismert tény, hogy a vércukorszint hatással van a hangulatra és a szellemi teljesítményre is, egy közelmúltban végzett vizsgálat pedig kimutatta azt is, hogy a szénhidrátfelvétel fizikai aktivitás során is képes fokozni az éberséget és javítani a hangulatot.

Az étrend összetétele és az agyi funkciók, valamint a kognitív teljesítmény közötti összefüggéseket már több alkalommal is vizsgálták. Ezek alapján a Táplálkozás–Életmód–Testmozgás (TÉT) Platform tudományos tanácsadói arra hívják föl a figyelmet, hogy a krónikus megbetegedések, mint például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, a hipertónia, a középkorúak elhízása, a dohányzás bizonyítottan rizikófaktort jelentenek a demencia kialakulásának szempontjából. Ezzel szemben a kiegyensúlyozott táplálkozás, ezen belül a fehérjék, zsírok, azaz inkább növényi olajok, szénhidrátok kívánatos arányú felvétele, a bőséges vitamin és ásványi anyag ellátottság, a rendszeres testmozgás és szellemi aktivitás javíthatja a kognitív teljesítményt.

A mediterrán étrend – sok növényi alapú fogás, köztük salátafélék és gyümölcsök, kevés sovány hús, több hal, nem zsíros tej és tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonafélék, az ételkészítéshez növényi olajok használata – kifejezetten segíti a demencia megelőzését.

A szakértők szerint ennek hátterében két – egyelőre még nem bizonyított – elmélet áll. Elképzelhető, hogy az agyban lévő inzulinreceptorok fejtenek ki ilyen hatást, vagy maga a vércukorszint-emelkedés módosítja az agy glükózfelvételét. A legvalószínűbb azonban az, hogy több, esetleg még nem ismert ok is állhat a táplálék komplex memóriajavító tulajdonságának hátterében.

Az agynak tehát szénhidrátra van szüksége ahhoz, hogy jól működhessen, hiányában pedig komolyabb problémák is jelentkeznek. Rövid távon például fejfájás, koncentrációs zavar, idegesség, feszültség és szédülés jelentkezhet, hosszabb távon pedig jelentősen növelheti a demencia bekövetkeztének esélyét azáltal, hogy az agy nem jut megfelelő mennyiségű cukorhoz a vérkeringésből. Nem kívánatos azonban a szükségesnél több szénhidrát, elsősorban cukor rendszeres fogyasztása sem, mivel ez a szabályozó mechanizmusok kimerüléséhez és ezzel együtt az agyi tevékenység sérüléséhez is vezethet.