Komoly lépések a szabadtéri gyúrás felé

A mindennapos testnevelés létesítménygondjait is megoldhatja egy tíz éve fogant kezdeményezés.

Nemrégiben tudományos fiziológiai kutatást végeztek 1700 vidéki, 6–10 éves gyereken. A vizsgálat megállapította, hogy a lurkók 60 százaléka ízületi instabilitással, törzsierő-koordinációs problémákkal küzd, 30-40 százalékuk pedig olyan állapotban van, hogy gyógytestnevelés javallott számukra. Még egyszer: vidéki kisgyermekről van szó, akikről a közhiedelem azt is tarthatná, még jobb állapotban is vannak, mint a fővárosiak. Az eredményről Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora számolt be szerda délután a „TF” Csörsz utcai sporttelepén, ahol egy prémium minőségű szabadtéri kondiparkot adtak át. A géprendszer – remélhetőleg sok másik társával együtt – azt hivatott szolgálni, hogy környékbeli gyerekek és felnőttek akár komolyabb edzésmunkáját is segítsék.

A konstrukció szellemi atyja Katona Zoltán. Ő a nyíregyházi tanárképzőn végzett, és bár 15 éve nem gyakorló testnevelőtanár, ma is ezt vallja magáról.

– Tíz éve egy barátom meghívott Ausztráliába, ott láttam először szabadtéri kondiparkot. Amikor hazajöttem, fejembe vettem, hogy én ezzel akarok foglalkozni. Megkerestem a volt tanáraimat, lelkesen jártam az önkormányzatokat, intézményeket, nem sok sikerrel... de „tettem egy merészet”, és hitelből építettem egy pályát Debrecenben, hogy lássa ország-világ, miről is van szó – meséli a kezdetekről Katona, akinek a Katker 2005 Kft. élén azóta „bejött az élet”, parkjai gombamód szaporodnak, és nem végeztek rossz munkát, ha csak azt vesszük, hogy a konkurencia mérnöki pontossággal másolja a szereiket.

A TF budai sporttelepén létesített „felnőttjátszótér” igen sokoldalú, és tulajdonképpen nem is kizárólag felnőtteknek készült, erősek és gyengék kortól függetlenül megtalálhatják rajta a maguk eszközét. A park az év tíz hónapjában használható, és Katona meggyőződése, hogy a létesítménygondokkal küzdő mindennapos testnevelésben a hasonló eszközöknek kulcsszerepe lehet, mivel a bekerülési költsége nem több egy tornatermi felújításnál.

– Először én sem hittem benne – idézte fel az indulást Mocsai Lajos, viszont miután megismerkedett Katona elképzeléseivel és a rendszer működésével, rendelt tőle egyet a Nemzeti Kézilabda Akadémia számára is. – Sokan nem gondolják, hogy milyen potenciál van ebben, komoly edzésekre jó ez párban, kiscsoportban vagy akár forgószínpad-szerűen. A tanároknak el kell vinniük a hírt, évi tíz hónapban használható, és tényleg nagy előnye, hogy a szabadban van.

A park lehetőséget nyújt többek között a törzserő, a kar és a láb fejlesztésére, ahol Mocsai szerint hihetetlen elmaradásuk van a magyar gyerekeknek.

Berki Krisztián olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, aki Szarka Ákos street workout szakágban sportoló kollégájával az erőpark „arca”, 4 éves korában otthon, a házuk udvarán egy rozsdás szőnyegporolóval kezdte tornász pályafutását. A bemutatón viccesen megjegyezte, hogy ha ő ilyen gépeken kezdhette volna kisgyerekként, talán már a pekingi olimpia is összejön – ismert, arra ki sem utazhatott, a londonit viszont lólengésben megnyerte.

– A viccet félretéve komoly felszerelés ez gyerekeknek és felnőtteknek, amelynek segítségével mindenki a saját testsúlyával edzhet. Nem kell edzőterem, kint lehet lenni a szabadban. Én az életem nagy részét tornateremben töltöm, ha tehetném, biztosan kivinném az edzéseim egy részét – tette hozzá a sportoló, akinek 20 hónapos kislánya is függeszkedett már a park eszközein.

A kondipark elgondolásának szerteágazó sikerére jellemző, hogy Katonáék leszállítottak már csaknem ötven ilyet – 15-től 200 négyzetméteres léptékig –, többek között általános iskolának, strandnak, sportegyesületeknek Felcsútra és Debrecenbe is, de a Terrorelhárítási Központ nehézfiúi is ilyenen gyakorlatoznak.