Szingapúr tudományos sikerei nagyban elősegítették az ország virágzó gazdaságának kialakulását, oktatási rendszerük pedig az egész világ számára példaként szolgálhat.
Szingapúr esete elképesztő – mondta Marc Tucker, a Natonal Center on Education and the Economy elnöke, hozzátéve: az évek során hatalmas változáson ment keresztül az ország, és ez „az egyik legjobban teljesítő gazdaság a világon”.
A háború utáni években Szingapúrban nagyrészt alacsony költséget és végzettséget igénylő munkaerőpiac alakult ki, így pedig elégnek bizonyult, ha az oktatási rendszerrel az általános műveltséget célozták. Ám az 1970-es évektől az ország gazdaságilag átalakult: hamar szerepet kaptak a technológiai újítások és a fehérgalléros munkakörök, ezzel pedig az oktatási rendszernek is lépést kellett tartania. A cél az lett, hogy minden egyes gyermek világszínvonalú oktatásban részesülhessen, ezzel pedig a gépies tanulás helyett a kreativitás ösztönzése került előtérbe.
Az egyetlen lehetőségük az volt, hogy gyors ütemben bővítsék az oktatást – vélekedett Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója.
Egyértelművé vált számukra, hogy „a világgazdaság többé nem jutalmazza meg az embereket csak azért, amit tudnak” – magyarázta, hozzátéve: a Google mindent tud. „A világgazdaság azért jutalmazza meg az embereket, amit képesek megtenni a tudásukkal.”
Diana Ong, a Pat’s Schoolhouse Country Club nevű észak-szingapúri óvoda igazgatója elmondta: az első évek egy gyermek életében különösen fontosak, és – szavai szerint – nem csupán arra van szükség, hogy a gyermek okos legyen, hanem hogy rugalmas is.
Szingapúr 5,3 milliós lakossága kevesebb mint 750 négyzetkilométeres területen helyezkedik el. Azonban – viszonylag erős gazdasága ellenére – a szigetország komoly problémával küzd: ez pedig nem más, mint a vízhiány.
A megfelelő vízellátás biztosítása már régóta nemzeti prioritásnak számít Szingapúrban, jelenleg a szükséges vízmennyiség körülbelül felét Malajziából oldják meg.
