Ezek a tényezők együttesen azt mutatják, hogy bizony a nők felzárkózóban vannak a szívinfarktus előfordulásának gyakoriságával is – hangsúlyozza. A törzsfejlődés úgy hozta, hogy a szebbik nem képviselői a női nemi hormonoknak köszönhetően védettebbek egészen a menopauza kezdetéig, utána azonban nagyon gyorsan utolérik a férfiakat a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságában.
Magyarországon a 65 év alattiaknál bekövetkezett infarktusok száma mind a férfiaknál, mind a nőknél sokkal gyakoribb, mint a többi európai országban. Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon hatszor többen halnak meg 65 éves koruk előtt szívinfarktusban, mint Franciaországban. Nálunk tehát gyakoribb a fiatalabb korban bekövetkezett infarktusok száma, de nem mondhatjuk, hogy ez a tendencia erősödött volna, lassú mérséklődés figyelhető meg ugyanis – mondja a kardiológus. Az elmúlt 15 évben Magyarországon a várható élettartam mintegy 6 évvel nőtt, amiben Merkely szerint nagy szerepet játszik, hogy ma már a bekövetkező szívinfarktust korszerűen el tudják látni, ráadásul rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyekkel lényegesen jobb prognózis érhető el. Ennek ellenére még mindig le vagyunk maradva Európa nyugati és északi részéhez képest.
A szívinfarktus leggyakoribb tünete az égő, nyomó, mellkasra kiterjedő, de olykor a gyomorszájba, állba, vállba és leggyakrabban a bal – de van úgy, hogy a jobb – karba sugárzó fájdalom. Fontos kiemelni azonban, hogy ez a tipikus mellkasi fájdalom férfiaknál jól érezhető, hölgyeknél és idős korban azonban tompul, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hölgyek és az idősebbek az átlagoshoz képest még többet várnak a panaszok jelentkezését követően az orvoshoz fordulással, mint a férfiak vagy a fiatalabbak. A fájdalom erőssége náluk csökkenhet, olykor gyomortáji szűnni nem akaró érzés formájában jelentkezik a roham. A mellkasi gyomortájékba kisugárzó fájdalom együtt járhat légszomjjal és verejtékezéssel, idősebb betegeknél eszméletvesztéssel.
