Szívinfarktus: nagy tévedésben éltünk

A hölgyek felzárkóztak a férfiak rossz tendenciájához.

Ezek a tényezők együttesen azt mutatják, hogy bizony a nők felzárkózóban vannak a szívinfarktus előfordulásának gyakoriságával is – hangsúlyozza. A törzsfejlődés úgy hozta, hogy a szebbik nem képviselői a női nemi hormonoknak köszönhetően védettebbek egészen a menopauza kezdetéig, utána azonban nagyon gyorsan utolérik a férfiakat a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságában.

Magyarországon a 65 év alattiaknál bekövetkezett infarktusok száma mind a férfiaknál, mind a nőknél sokkal gyakoribb, mint a többi európai országban. Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon hatszor többen halnak meg 65 éves koruk előtt szívinfarktusban, mint Franciaországban. Nálunk tehát gyakoribb a fiatalabb korban bekövetkezett infarktusok száma, de nem mondhatjuk, hogy ez a tendencia erősödött volna, lassú mérséklődés figyelhető meg ugyanis – mondja a kardiológus. Az elmúlt 15 évben Magyarországon a várható élettartam mintegy 6 évvel nőtt, amiben Merkely szerint nagy szerepet játszik, hogy ma már a bekövetkező szívinfarktust korszerűen el tudják látni, ráadásul rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyekkel lényegesen jobb prognózis érhető el. Ennek ellenére még mindig le vagyunk maradva Európa nyugati és északi részéhez képest.

A szívinfarktus leggyakoribb tünete az égő, nyomó, mellkasra kiterjedő, de olykor a gyomorszájba, állba, vállba és leggyakrabban a bal – de van úgy, hogy a jobb – karba sugárzó fájdalom. Fontos kiemelni azonban, hogy ez a tipikus mellkasi fájdalom férfiaknál jól érezhető, hölgyeknél és idős korban azonban tompul, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hölgyek és az idősebbek az átlagoshoz képest még többet várnak a panaszok jelentkezését követően az orvoshoz fordulással, mint a férfiak vagy a fiatalabbak. A fájdalom erőssége náluk csökkenhet, olykor gyomortáji szűnni nem akaró érzés formájában jelentkezik a roham. A mellkasi gyomortájékba kisugárzó fájdalom együtt járhat légszomjjal és verejtékezéssel, idősebb betegeknél eszméletvesztéssel.

Az MNO kérdésére, miszerint melyik az a pont, ahol a legégetőbb lenne változást elérni, ahhoz, hogy felzárkózzunk, a kardiológus így válaszolt: mindenképpen meg kell tartani az egészségügyi ellátás jelenlegi szintjét, és el kellene érni, hogy az infarktust kapók minél hamarabb hívják az orvost. Ma Magyarországon az infarktus kezdetétől számítva általában a 3,5., sőt, 4. órában veszi fel a telefont a beteg, hogy orvost hívjon, míg Európa nyugati részében ez jóval 90 perc alatt van. Mint Merkely kifejtette: ez a plusz két óra sajnálatos módon elég sok áldozatot szed, hiszen az úgynevezett kórházi kezelés előtti halálozás nagyon komoly részét teszi ki az infarktusos halálozásnak.

A kardiológus reményei szerint ezt a rendkívül rossz arányt az oktatás, a betegségről való ismeretek növelése javíthatja széles körben. Szomorú tény ugyanis, hogy a magyar lakosság az infarktus tüneteinek ismeretében lényegesen el van maradva, pedig minden egyes fél óra, amellyel hamarabb kezdődött a terápia, jelentős százalékokat jelent a túlélési arány javításában. Minél hamarabb megkezdődik ugyanis a koszorúér megnyitása, annál kisebb lesz a veszteség a szívizomzatból, ami pedig a beteg életkilátásainak változásával arányos. Az időben elkezdett beavatkozást követőn a betegnek 90 százalékos esélye van a gyógyulásra, ha viszont húzódik az első orvosi kontaktus, akkor sajnálatos módon ez a viszonylag jó arány könnyen romolhat, mert ha kialakul egy életet veszélyeztető ritmuszavar vagy szívelégtelenség, akkor az infarktus túlélésének esélye drámai módon romlik.