Haláltérkép: itt van a legtöbb tüdőrákos

Hol van a legtöbb tüdőrákos megbetegedés hazánkban? Mi változott tíz év alatt? Megpróbáltuk kideríteni.

Konopás Noémi
2014. 03. 30. 16:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemrégen arról adtunk hírt, hogy drámaian emelkedik a tüdőrákosok aránya a brit nők körében: az utóbbi 40 évben 73 százalékkal nőtt, miközben a férfiak közt majdnem felével esett a ráta. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tendencia figyelhető meg Magyarországon. A Nemzeti Rákregiszter 2001-es és 2010-es adatait vetettük össze nemenkénti és megyénkénti bontásban: rendkívül érdekes tendencia rajzolódott ki.

A legtöbb tüdőrákos esetet – nem meglepő módon – Budapestről jelentették: míg 2001-ben 1359 férfinél és 985 nőnél fedezték fel a tüdő rosszindulatú megbetegedését, addig 2010-ben 1077 férfinél és 972 nőnél. Míg a férfiaknál tíz év alatt körülbelül 20 százalékkal csökkent a megbetegedések száma a fővárosban, addig a nőknél mindössze 2 százalékkal.

A második legtöbb tüdőrákos esetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették: míg 2001-ben 934 férfi betegedett meg, addig 2010-ben 493, vagyis több mint a felével esett a ráta. Ebben a megyében is csökkenő tendenciát mutat a nők megbetegedésének száma, míg 2001-ben 430 nő, addig 2010-ben 280 betegedett meg, vagyis körülbelül 35 százalékkal csökkent a megbetegedések száma a nőknél.

A harmadik legveszélyesebb megye, ami a tüdőrákos megbetegedéseket illeti, Pest. Itt 2001-ben 736, 2010-ben pedig mindössze 660 férfi megbetegedést jelentettek, ez mindössze 11 százalékos csökkenés. Pest megyében a nőknél nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma az elmúlt 10 évben: 333-ról, 348-ra. Sajnos ez a növekvő tendencia figyelhető meg a legtöbb megyében, ami a gyengébbik nemet illeti. A legmegdöbbentőbb ugyanis az adatokat végignézve az, hogy míg a férfiaknál – öt megyét kivéve: Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Veszprém – tíz év alatt jelentősen csökkent a tüdőrákos megbetegedések száma, addig a nőknél Budapesten és öt megyében – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala – csökkent mindössze, a többi megyében pedig jelentősen nőtt ez a szám. Az országos adatok is ezt a tendenciát erősítik, míg a férfiaknál 2001-ben 7732 megbetegedés történt, addig 2010-ben 6613, vagyis 15 százalékos csökkenésről beszélhetünk országosan. A nőknél 2001-ben 3629-en betegedtek meg összesen tüdőrákban, 2010-ben pedig 3922-en, vagyis a gyengébbik nemnél nőtt a megbetegedések száma.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi lehet az oka annak, hogy míg a férfiaknál jelentős csökkenés figyelhető meg a tüdőrákos esetek számában, addig a nőknél egyre többen szenvednek a kórban. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint erre a tendenciára nem lehet pontos magyarázatot adni. A professzor az MNO-nak elmondta: ez valószínűleg a dohányzási szokásokkal van összefüggésben, az sem kizárt, hogy a férfiak kevesebbet dohányoznak. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos intézkedések mennyiben változtattak ezeken az arányokon, a professzor úgy válaszolt: a daganatok kialakulása több év, akár évtized, így ennek hatása majd csak pár év múlva lesz érezhető, vizsgálható. A dohányzáson túl a professzor szerint a szennyezett levegő is növelheti a tüdőrákos estek számát. Az azonban igen beszédes adat, hogy bár Budapesten, ahol a legtöbb a tüdőrákos eset, a férfiaknál tíz év alatt 20 százalékkal csökkent a megbetegedések száma, addig a nőknél viszont csak két százalékkal. A környezetszennyezés tehát ugyanakkora mértékű, hisz egy városról van szó, mégis jelentős az eltérés a két számadat között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.