A Csillagok háborúja filmjei nemcsak egy galaxis politikai viharait vagy a Skywalker család történetét mesélik el, hanem mélyebb, mögöttes tartalom is van bennük. Egyesek szerint azt is megtudhatjuk az epizódokból, hogyan kerülhetünk közelebb Istenhez, vagy hogyan érhetjük el könnyebben a belső egyensúlyunkat.
„A történet egy fiatal fiúról szól, aki úgy érzi, sehová sem tart az élete. Többet szeretne, de nem tudja, miként érje el. Aztán Obi-Wanon és Yodán keresztül belefut egy korábbi nemzedék ősi és bölcs tanaiba”
– mondta a Chicago Tribune szerint 2005-ben Dick Straub a Jedi mesterek keresztény bölcsessége című könyvének chicagói bemutatóján. Elmondása szerint minden vallásos történetnek az a lényege, hogy a tudatlanságtól és a vakságtól a tudásig, látásig jutunk el – így van ez Luke Skywalker esetében is. Szerinte Yoda és Jézus tanításai nagyon hasonlóak, mindketten arra ösztönöznek, hogy cselekedjünk.
A Star Wars története a jó és rossz küzdelméről szól – mondta az MNO-nak Bese Gergő iskolalelkész. A filmek azért is érdekesek, mert a gonoszt sok formában láthatja bárki – például vörös arcú, szarvakkal rendelkező egyénként (Darth Maul) –, míg a jót (az Erőt) csak azok képesek látni és használni, akik elkötelezik magukat mellette. Ebből a szempontból a jedi mesterek olyanok, mint az apostolok – véli Bese.
A sith-eknek is jár a megbocsátás!
Bese Gergő iskolalelkész az MNO kérdésére elmondta: mindenki tud üdvözülni, aki megbánja a bűneit. Így akár Darth Vader is a mennybe juthatna, ha valós személy lenne és bűnbánatot gyakorolna.
A jedi és a sith lovagok közti különbség továbbá, hogy míg utóbbiak nem áldozzák fel magukat a gonosz győzelmének oltárán, addig előbbieknek mindvégig a jó győzelme a végcéljuk. Ezért akár képesek meghalni is, így a vértanúk analógiája is eszünkbe juthat – mondta az iskolalelkész. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jedi és a sith lovagok Erőhöz való viszonya az angyalok Istenhez való viszonyára hasonlít. A Sátán bukott angyal, akinek hite és képességei ugyanonnan származnak, mint az angyalok esetében – ugyanez igaz a sith-ekre és a jedi lovagokra is Bese szerint.
John C. McDowell, az Edinburgh-i Egyetem szisztematikus teológiával foglalkozó professzora 2007-ben azzal kezdte esszéjét, hogy rámutatott „Az Erő legyen veled” és „Az Úr legyen veled” elköszönések hasonlatosságára. Emellett Obi-Wan Kenobi mester „Ne feledd, az Erő mindig veled lesz!” és Jézus „És ne feledjétek: én mindennap veletek leszek, amíg a világ el nem múlik!” kijelentése között is párhuzamot vont. Megemlítette azt is, hogy sok kereszténynek túl keleties a Star Warsban lefektetett filozófia (erről még lesz szó), amelyet ráadásul több helyütt is megkérdőjeleznek a klasszikus trilógiában.
Egyrészt Han Solo beszél humbugról az Ezeréves Sólyom fedélzetén, másrészt Motti admirális a Halálcsillagon kijelenti: „A boszorkányosságai nem ijesztenek meg minket, Vader nagyúr! A szánalmas babonái, melyben úgy hisz, nem segített elővarázsolni azokat a tervrajzokat, és a látnoki képességeivel sem találta meg a lázadók titkos támaszp [elakad, fulladni kezd]” Ráadásul egy jedi révén az Erőre érzékenyek spirituális volta is megkérdőjeleződik a Baljós árnyakban, amikor Qui-Gon Jinn arról értekezik, hogy a midikloriánokkal való szimbiózis miatt képes egy jedi az Erő érzékelésére és használatára. (A midikloriánokról bővebben itt olvashat.)
Nem minden keresztény gondolja úgy, hogy a Csillagok háborúja az ő hitükből táplálkozik: 2005-ben, A sith-ek bosszúja bemutatásának környékén tüntetést is szerveztek. Honlapjuk is van azoknak, akik szerint a Star Wars a Sátán eszköze, azt is megtudhatjuk innen, hogy aki hisz az Erőben, a pokolra fog jutni.
Komoly vallási kérdéseket, így valláskritikát is felvet a Csillagok háborúja – ezt már Bakos Zsolt, a kelenföldi Szent Gellért-plébánia káplánja mesélte az MNO-nak. Elmondása szerint olvasott olyan elemzést, amely szerint Darth Vader története maga a valláskritika. Anakin Skywalker néven született, vezetékneve égen járót jelent, így máris párhuzamot vonhatunk Jézussal. Ahogy a Megváltó, úgy a jedi lovagok között kiválasztottnak tartott Skywalker fogantatásának körülményei sem teljesen szokványosak (Jézus szeplőtelenül, Anakin pedig a midikloriánok révén fogant). Emellett a Star Warsban a jedi lovagok megbuktatása révén egyházkritikával is találkozhatunk, nem véletlen, hogy az uralkodó képét gyakran montírozták össze XVI. Benedek pápa fotójával – mondta a káplán. Hozzátette: ő egyébként nem hisz az efféle értelmezésekben, mivel mindenki azt lát bele egy ilyen filmbe, amit szeretne.
A már említett John C. McDowell úgy gondolja, hogy a Csillagok háborúja olyan etikai kérdéseket is feszeget, amelyekkel a vallások is foglalkoznak. Mit kell tenni a gonosszal, hogyan ismerhetjük fel? – merülnek fel a kérdések, és a filmek révén George Lucas ráérzett arra, hogy a fiatalok morális válsága során megfogalmazódó kételyekre is képes választ adni – véli McDowell.
Ezzel egyébként nem ért egyet Bese Gergő iskolalelkész. Úgy véli, hogy a Star Wars elsődlegesen nem e gondolatainkra hat, mert az embereket jobban izgatja, hogy van-e élet a Földön kívül. Emiatt a Csillagok háborúja Bese szerint inkább „zavart támaszt az Erőben”, mert azt sejteti, hogy lehet élet a bolygónktól távol. Emellett ahhoz, hogy közelebb lehessen vinni a fiatalokhoz a kereszténységet a film által, szerinte arra van szükség, hogy a nézők ismerjék az alapfogalmakat, és felismerjék a spirituális utalásokat.
Téves spiritualitás felé fordítja el a potenciális hívők fókuszát a film – véli Bakos Zsolt káplán. Szerinte a Star Wars az önmegvalósítás, a szabadság és a megfoghatatlan Erő fontosságát hangsúlyozza, miközben a hit révén valami részévé válik az egyén.
Nemcsak a keresztény vallás tanait lehet felfedezni a Csillagok háborújában, hanem keleti vallásokét is. Egyesek szerint sokkal inkább a keleti gondolkodáshoz van közel a Star Wars, mint a nyugati kereszténységhez, a jedi lovagok például szamurájszerűek – a dzsidaigeki (angol fonetikában jidaigeki) szó a Japánban a szamurájok korában játszódó filmet jelöl. Bese Gergő szerint is felfedezhetők keleti vonások, Yoda mester például tipikus tibeti szerzetes, aki elbújik a világ elől, de bölcs gondolatait megosztja azzal, aki felkeresi – mondta.
John Porter tucsoni sebész, A tao és a Csillagok háborúja szerzője már azelőtt rajongója volt a filmnek, hogy 1993-ban elolvasta volna a Tao-tö-kinget, azaz Az Út és Erény könyvét. Ám ezt követően jött rá, hogy taoista hite és Yoda mester tanításai kapcsolatban állnak egymással. Méghozzá úgy jutott erre a felfedezésre, hogy egy hitbéli kérdésre Yoda szavaival válaszolt. Porter kijelentette 2005-ben a Chicago Tribune-nak:
„»Nincsenek miértek. Eleget tanítottam ma már neked.« Ennek a lényege az volt, hogy néha elég csak hallgatóznod és tudnod, hogyan érzel. A taoizmusban minden egyes nap egyre kevesebbet tanulsz, ezzel egy időben pedig közelebbi kapcsolatba kerülsz a természettel.”
Egy másik keleti vallás, a buddhizmus alapértékei is megtalálhatóak a Star Warsban, ha értő szemek és fülek keresik. A Chicago Tribune említett cikkében Matthew Bortolin, A Csillagok háborúja dharmája című kötet írója azt állítja, Yoda és Buddha tanításaiban sok a közös pont. Elmondta: Yoda sokat panaszkodik amiatt, hogy Luke nem koncentrál eléggé a tanulnivalójára. „Visszatérni a jelenbe – ez buddhista gondolat, és Yoda ezt szeretné elérni Luke-nál” – jelentette ki Bortolin. Hozzátette:
„Sokak számára nem elég az, amit mondanak nekik. A buddhizmussal képes lehetsz egyedül felfedezni dolgokat. A jedi lovagoknak is át kell menniük ezen a folyamaton.”
Persze nem feltétlenül kell hinni a vallásos értelmezéseknek – mondta 2005-ben a Chicago Tribune-nak Robert Thompson, a Syracuse-i Egyetemen működő Bleier Televízió- és Popkultúraközpont professzora. „Az erősen vallásos emberek minden történetmesélésre a hitük szempontjából tekintenek” – tette hozzá.
Összességében inkább az mondható el, hogy George Lucas meglehetősen eklektikusan kölcsönzött különböző gondolatokat különböző vallásokból – köztük több egyetemes bölcseletet. Így alakulhatott ki a Csillagok háborúja gondolatvilága.
